"Európa és Ázsia nagy részén ma olcsóbb olajat elégetni az erőművekben, mint földgázt vagy szenet" – mondja az UBS szakértője a CNN-nek. Giovanni Staunovo szerint jelentős részben ez indokolja a növekvő keresletet és az emelkedő árakat. A földgáz és a szén ára ugyanis az egekben, Kínában fűtésre szenet 11 százalékos felárral lehet vásárolni, Indiában a szénkészletek kritikus mélységbe süllyedtek.

A másik tényező az, hogy november elsejétől az Egyesült Államok megnyitja kapuit a külvilág előtt, melyeket a koronavírus-járvány miatt eddig zárva tartott. Hasonló a helyzet néhány ázsiai országban is. Márpedig a légi járatok energiafalók, a nagyobb mozgás pedig növeli a keresletet.

Ezért az UBS szakértője szerint a következő 12 hónapban tartósan 77 dollár fölött maradhat az olaj ára az USA-ban, a Brent hordó olaj globális ára pedig 80 dollár fölött állapodhat meg hosszú időre.

Mások még nagyobb áremelkedést jósolnak. A Citigroup szerint az utolsó negyedévben a Brent ára 85 dollár lehet méghozzá úgy, hogy néha eléri a 90 dollárt is. A Bank of America előrejelzése azt jósolja, hogy akár 100 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára, ha hideg lesz a tél.

Negatív hatás a világgazdaságra

A koronavírus-járvány után dinamikusan újrainduló gazdaság miatt emelkedik részben az olaj ára, de ez kiválthatja a globális gazdaság lassulását – figyelmeztetnek a CNN-nek nyilatkozó szakértők. Az IMF jelentős részben ezért is módosította lefelé a világgazdaság növekedési indexét.

Jöhet a stagfláció – jósolja már hetek óta Nouriel Roubini. A magas energiaárak ugyanis fékezik a növekedést, és ez kihat a fogyasztásra is: az infláció miatt ugyanis sok család visszafoghatja költését.

"50 százaléknál magasabb az esélye a stagflációnak a következő 12 hónap folyamán" – jósolja a Deutsche Bank, amely 600 világgazdasági szakértőt kérdezett meg a közeljövő kilátásairól.