Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A legrosszabb várakozásoknál is magasabbra nőtt az infláció: átlagosan 6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak októberben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez kilencéves rekordot jelent, utoljára épp 2012 októberében volt ennél nagyobb az infláció. És azt ugyan várni lehetett, hogy az egy hónappal korábban mért 5,5 százalékosnál magasabb lesz a most kiadott szám, nem túlzás azt írni, hogy ez még a leginkább pesszimista elemzői várakozásoknál is rosszabb lett: amikor a Portfolio elemzőket kérdezett arról, hogy milyen adatot várnak, a legborúlátóbb előrejelzés 6,3 százalékkal számolt.
Ez pedig, ahogy azt már bemutattuk, rossz hír a kormánynak, amely épp rezsiharcosként próbál kampányolni, ahogy az is kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank változtat-e a kamatemelési ciklusa ütemén, vagy marad a lassabb, havi 0,15 százalékpontos alapkamat-emelésnél, amit szeptember óta láttunk. Az biztos, hogy az infláció emelkedésére mindenki számított, beleértve az MNB-t is, akik azt prognosztizálták, hogy novemberben lehet a csúcson a mutató, bár a 6,5 százalékos növekedés még így is meglepő lehetett.
De kimondottan rosszul jártak a nyugdíjasok is: a nyugdíjas-infláció, vagyis az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató 5,7 százalékkal nőtt. Így pedig úgy néz ki, a nyugdíjkiegészítést elviszi az infláció, szinte semmit nem ér az, hogy 3,6 helyett 3,9 százalékkal nőnek a nyugdíjak idén. A 80 ezer forintos nyugdíjprémium persze még így is sokaknak jelent nagy segítséget.
Nézzük, miből állt össze a mutató!
A legdurvábban, 13 százalékkal az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű tétel árai szálltak el. Nem meglepő, hogy ezen belül a legnagyobb drágulást a járműüzemanyagoknál mérték, ott 30,7 százalékos volt az áremelkedés egy év alatt. De az egyéb cikkek elnevezés sem olyan unalmas, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A lakásjavításhoz és karbantartáshoz szükséges kellékek például 13,9, az ehhez kellő szerszámok és alkatrészek 8,2, a barkácstermékek 7,8 százalékkal drágultak, ahogy az állam elkezdte támogatni a lakásfelújítást. A járműalkatrészek ára pedig 8,3 százalékkal nőtt.
Majdnem ekkora, 11,3 százalékos áremelkedést mértek a szeszes italok és a dohányáruk csoportjában. Ugyan ezeket egyben számolja a KSH, a részletes bontásból már látszik, hogy a dohány jövedéki adójának emelése okozta nagyrészt a drágulást, a dohánytermékek most 17,6 százalékkal drágábbak, mint egy éve.
Az élelmiszerek árai is az egekben járnak, az már más kérdés, hogy az 5,2 százalékos áremelkedés még így is lefelé viszi a teljes inflációs számot. Kiemelkedő az étolaj 30,4, valamint a krumpli 26,7 százalékos drágulása, de a margarin és a zsiradékok is 18,8, a liszt pedig 12,5 százalékkal kerül többe, mint egy éve ilyenkor, sőt, ha valaki nem otthon szeretne enni, annak a munkahelyi étkezés 10,5 százalékos drágulásával is számolnia kell. A baromfi 9,3, a hal 8,2, a kenyér 8,1, a tojás 7,5 százalékkal lett drágább. Három tétel van mindössze, ahol alacsonyabbak az árak, mint tavaly ilyenkor: a párizsi 0,2, a szalámi 1,4, a sertéshús pedig 2,4 százalékkal olcsóbb a 2020. októberinél.
A tartós fogyasztási cikkek 5,4 százalékkal lettek drágábbak. Ezen belül a leginkább a bútorok árai szálltak el, a konyhai bútoroké 12,7, a szobába valóké 12,5 százalékkal. Felfelé húzza az átlagot az új autók árának 6,9 százalékos emelkedése is, de a járvány alatti közlekedési szokások megváltozása a kerékpárok árát még ennél is jobban meglökte, 11,4 százalékkal. A csoport átlagát leginkább az húzta lefelé, hogy a használt autók csak 2,5 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a számítógépek, fényképezőgépek, telefonok pedig 0,8 százalékkal még olcsóbbak is lettek a tavaly ilyenkorinál.
A szolgáltatások ára 3,7 százalékkal nőtt. Ez alacsonynak tűnik másokhoz képest, de még így is folyamatosan növekszik. Ennek az oka az elemzők szerint az, hogy sokan most próbálják áremelésekkel behozni a lezárások alatti bevételkiesést, és valahogyan a megnőtt béreket is ki kell gazdálkodni. A kulturális és szabadidős szolgáltatások ára például 4 százalékkal nőtt, a színházi belépők ára 3,4 százalékkal, a testápolási és egészségügyi szolgáltatásoké pedig 5,3 százalékkal, ami nem tűnik nagynak a többivel összevetve, de saját korábbi áremelkedéséhez képest már ez sem csekély. A lakással kapcsolatos szolgáltatások drágultak a leginkább, a karbantartás árai 13,8 százalékkal nőttek, a háztartási gépek javítása pedig 9,1 százalékkal drágább. Az átlagot az tartotta egy kicsit alacsonyabban, hogy a vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, vagy épp a szerencsejáték is ide tartozik, márpedig ezeknek az ára nem változott tavaly óta, a helyi tömegközlekedésé 0,9, a telefon- és internetszolgáltatásé pedig 0,2 százalékkal olcsóbb is lett.
Két olyan tétele volt az inflációs mutatónak, amely alig nőtt: a ruházkodás 0,9, a háztartási energia pedig csak 0,6 százalékkal drágább, mint egy éve. Ez utóbbin belül azért látszik, hogy a rezsi hatósági áras szabályozása hiába jelenti a vezetékes gáz, az áram és a távfűtés árának változatlanságát, ott, ahol nem volt rezsicsökkentés, magasabbak lettek az árak: a szén 4,5, a brikett, koksz 3,6, a tűzifa 5, a palackos gáz 2,5 százalékkal drágult – vagyis ismét igazolódott, amit már sokszor leírhattunk, hogy a rezsi befagyasztásából kihagyták a leginkább a szegények számára fontos termékeket.
