• "Már tegnap kész kellett volna lenni a Malév felszámolásával, de még nem látszik a folyamat vége."
• "Balog Zoltánt jelöli ki a kormány, hogy tárgyaljon a pedagógusok sztrájkbizottságával."
• "Málladoznak a stadionok, és kevés a pénz, ezért nem jön a Red Hot Chili Peppers Magyarországra."
• "Gyurcsány Ferenc szerint ha az ellenzék érti a dolgát, történelmi vereséget mérhet a Fidesz–KDNP-re, de ő maga a győzelem esetén sem lenne kormánytag."
• "Stagnál a forint, 284 forintba kerül egy euró."

Ilyen hírek jelentek meg a hvg.hu-n 2012. november 13-án, de annak a napnak volt még egy fontos eseménye: a Központi Statisztikai Hivatal kiadta az adatot arról, hogy 6 százalékos volt az októberi infláció. Azóta sem mértek ekkora áremelkedést – egészen mostanáig. A szakértők ugyanis egyre biztosabbak abban, hogy kilenc év után újra 6 százalékos inflációs adatot fog publikálni a KSH kedd délelőtt.

Az egy hónappal ezelőtti, szeptemberre vonatkozó 5,5 százalékos infláció is kilencéves rekordot jelentett. Abban már akkor is gyakorlatilag teljes volt az egyetértés, hogy itt nincs megállás. Amikor pedig a keddi adatközlésre készülve a Portfolio szakértőket kérdezett, még a legóvatosabbak is azt mondták, hogy pontosan 6 százalékos drágulást várnak, de olyan is volt, aki 6,3 százalékot prognosztizált. Azt jelezte a Magyar Nemzeti Bank is, hogy októberben, majd novemberben is növekedhet az infláció, csak az év legvégén indulhat lefelé. De akárhogy is alakulnak a tizedszázalékok, az igazán fontos az, amit Virág Barnabás, az MNB alelnöke mondott nemrég: „a kérdés most már nem az, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e az inflációs időszak, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb”.

Juhász István András

De mi okozza ezt a nagy áremelkedést?

Gyorsan adja magát a válasz legegyértelműbb része: az energiaárak elszállása. A benzin átlagos ára tavaly októberben a holtankoljak.hu adatai szerint 357-373 forint volt, most már 500-nál jár. A gáz világpiaci ára az idén év elején mértnek már az ötszörösére nőtt októberre, az áramnál triplázódott az ár, de még a Brent olajnál is másfélszeres volt a növekedés. Emiatt pedig nem csak tankolni drágább, hanem a mezőgazdaság és az ipar termelői árai is nőnek, ahogy természetesen a szállítási költségek is.

Túry Gergely

De nem lehet csak külföldön keresni az okokat. Az egy hónappal korábbi inflációs adatot Virovácz Péter, az ING elemzője úgy magyarázta: a benzinár, a mezőgazdaság és az ipar termelői árai mellett fontos tényező az is, hogy a forint nem volt képes érdemben erősödni, ami az importált inflációt növelte – a helyzet ebből a szempontból azóta sem javult. Az elemző ezeken kívül még egy, szintén belföldi okra hívta fel a figyelmet: ahogy próbálja mindenki behozni a lezárások alatti bevételkiesést, a kulturális és a szabadidős szolgáltatások ára is nőtt.

Így jött ki az a furcsa helyzet, hogy bár sok hír szól az ételek, italok nagy áremelkedéséről, az élelmiszerek 4,4 százalékos drágulása még átlag alattinak is számít. Van persze, aminek az ára látványosan elszállt: a zsiradékok 18,8, a krumpli 17,4, a friss zöldség 15,1, a margarin 15,4, a baromfihús 9,2 százalékkal volt szeptemberben drágább, mint egy éve, az étolaj pedig a maga 32,6 százalékos áremelkedésével a több száz tétel közül, amelyből az inflációt kiszámolják, a legnagyobbat dráguló volt. De az, hogy például a tej ára csak 1,5 százalékkal nőtt, a sajté 1,6-tal, az alkoholmentes üdítőitaloké 1,2 százalékkal, a sertéshús és a friss gyümölcs pedig 1,7, illetve 1,8 százalékkal olcsóbb is lett, mint egy éve, visszafogta az átlagot.

Reviczky Zsolt

A dohány ára már nagyobbat nőtt, ott egy hónapja 17,8 százalékos áremelkedést mértek, és mivel ezt nagyrészt az idei adóemelés okozta, ennek a hatása a kedden kiadott számokban is szinte biztosan látszani fog.

A nagy csoportok közül a legdurvábban az „egyéb cikkek, üzemanyagok” elnevezésűnek az ára szállt el az elmúlt hónapokban, szeptemberben például 9,8 százalékos volt a drágulás. Az üzemanyagok áremelkedése látványos ezen belül, de ide tartozik például minden lakásjavításhoz és karbantartáshoz szükséges termék is, ahol szeptemberben 13,8 százalékos volt a drágulás, nem függetlenül attól, hogy a lakásfelújítást támogatni kezdte a kormány. A tartós cikkek árának emelkedése is 5 százalék fölé ugrott, ahogy a bútorok 11, az új autók pedig 7,9 százalékkal drágultak.

Ez pedig a lehető legrosszabbkor jön a kormánynak.

Nem véletlen, hogy először megpróbált úgy tenni a kormánykommunikáció, mint ha az energiaárak emelkedése nem gyűrűzhetne be Magyarországra, de nagyon hamar kiderült, attól, hogy a lakossági rezsiszámlákon nem fog meglátszani a globális áremelkedés, minden máson, amihez valamit szállítani, csomagolni kell, vagy akár csak egy irodaházat árammal ellátni, igen. Így most már azzal próbálkoznak, hogy elmagyarázzák, a nyugat a hibás.

AFP / HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH

Azt pedig nem nagyon kell külön magyarázni, hogy a világ bármelyik kormánya számára miért nem jó hír kevesebb mint fél évvel a választás előtt a kilencéves csúcsra ugró infláció. Nem csoda, hogy amióta a Fidesz 2010-ben hatalomra került, a legrosszabb számokat épp a már említett, 2012. közepi-végi időszakban mérték nekik a közvélemény-kutatók. Idén októberben pedig ugyan a GKI fogyasztói bizalmi indexe épp növekedett, de azzal csak ez után fognak szembesülni sokan, hogy a karácsonyi vásárlás a megszokottnál sokkal drágább lehet. A kormány nagyrészt arra tette fel a választási esélyeit, hogy a napokban induló, minden korábbinál nagyobb osztogatás sikeres lesz, csakhogy így a pénzosztás hatásainak egy részét el is viheti az infláció, arról nem is szólva, hogy a gazdaságra hirtelen ráöntött több ezer milliárd forint még feljebb lökheti az árakat.

Az év végi áremelkedés vesztesei lehetnek a nyugdíjasok is.

Ezt ők nem egyből fogják megérezni: az, hogy mindannyian 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapnak novemberben, fontos tétel sokak számára. Csakhogy a nyugdíjak 2021-ben 3,9 százalékkal emelkednek (3,6 százalékos volt eddig az emelés, ezt kompenzálják novemberben 3,9-re), miközben most már nagyobb a drágulás. A nyugdíjas-infláció – vagyis az idősek fogyasztása alapján más súlyokkal kiszámolt mutató – január és augusztus közötti átlaga adja ki az egész éves nyugdíjemelés mértékét, de az adat épp ez után szállt el, szeptemberben már 5 százalékos volt.

Fazekas István

Nagy kérdés az is, vajon mit lép az MNB, amelynek állítása szerint nincs forintárfolyamcélja, de az infláció alakulását folyamatosan követi. Azt biztosra vehetjük, hogy a november végi kamatdöntésnél is folytatják a szigorítást, vagyis emelkedni fog az alapkamat. De míg júniustól augusztusig 0,3 százalékponttal emelték minden hónapban az alapkamatot, azóta csak 0,15 százalékpontos emelésekkel próbáltak előre haladni – érdemes lesz figyelni, a kedden kiadott adat hatására változtatnak-e ezen az ütemen. Hogy a jegybank hogyan tudja befolyásolni az árak elszabadulását, arról ebben a cikkben írtunk:

Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?