Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összesen 146 milliárd forintot, az államháztartás költségvetési törvény szerinti 2021. évi központi kiadásainak több mint fél százalékát érinti egy friss, csütörtök este megjelent kormányhatározat. A határozatban a gazdaság-újraindítási programok keretéből 120 milliárdot a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter „tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb társaságok” beruházásaira tettek át. Mager Andrea joggyakorlása alá jelenleg 18 társaság tartozik, az említetteken kívül például az Antenna Hungária, a Hungaroring, a Szerencsejáték Zrt. Hogy ezek közül melyik kap, mennyit és milyen beruházásra, azt nem részletezi a határozat.
Ehhez képest kisebb összeg, 620 millió forint jut egyházi felhalmozási célú kiadásokra, 740 millió pedig a Művészetek Palotájának működtetésére.
A döntés másik, nagyobb tételt érintő pontja 13 milliárdot vesz el a „kohéziós politikai operatív programokon” belül a digitális megújulás programjától, csaknem 7 milliárdot pedig a fővárosi fejlesztések „egyéb felhalmozási célú kiadások” sorától. A pénz új címzettjei: az Innovációs és Technológiai Minisztérium „kormányzati szakpolitikák” működési célú kiadásaira megy 7 milliárd (a tárca rengeteg dologért felelős a bányászattól a fogyasztóvédelemig, de azt nem tudni, melyik területre jut a mostani kiutalás), 6,7 milliárd „egyetemi városnegyed fejlesztések” támogatására, 1,9 milliárd a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok működésére és csaknem egy milliárd a fővárosi, megyei, járási kormányhivatalok dologi kiadásaira.
