Fák milliárdjainak ültetésével lehetséges a legolcsóbban és a leghatékonyabban kezelni a klímaválságot – adott jelentős lökést a korábban is létező faültetési programoknak világszerte egy két évvel ezelőtt a Science magazinban publikált tanulmány. A szerzők azt állították, hogy mivel a fák növekedésük során jelentős mennyiségű üvegházhatású szén-dioxidot képesek megkötni, ha eleget ültetünk, kihúzhatjuk a méregfogát a globális felmelegedésnek. A kutatók becslései szerint egy Kína nagyságú területen egybillió fa ültetését célzó globális programmal a jelenleg a légkörben lévő szén-dioxid negyede kivonható lenne, ami megegyezik az ipari forradalom óta kibocsátott gáz kétharmadával.

Ez újabb lökést adott a fatelepítő kampányoknak. Indított ilyet a Világgazdasági Fórum, Jane Goodalltól Donald Trumpig népszerűsítették a mozgalmat, kiégett Szilícium-völgyi cégvezetők indítottak hightech vállalkozásokat magbankok és instant faiskolák létrehozására.

A faültetési programok - illetve a hozzájuk hasonló, klímaváltozás ellen fellépő jótékonysági kezdeményezések - megfelelő támogatásért cserébe könnyű és egyszerűnek tűnő megváltást kínálnak a klímaváltozás ellen tenni akaró emberek, vagy épp a kibocsátáscsökkentést célzó intézkedések nyomán erre kötelezett cégek számára. Sőt, utóbbiaknak kitűnő lehetőség is arra, hogy bizonyítsák klímavédelmi és zöld elkötelezettségüket, pozitív képet sugározva magukról, amit aztán jó eséllyel profitra is lefordíthatnak. Annyira magától értetődő lehetőség ez, hogy sokan - legyen szó vállalkozásokról vagy egyes emberekről - úgy gondolhatják, ennyi elég is, már megtettek mindent a klíma megóvása érdekében.

Ez persze nem ilyen egyszerű, a fent említett tanulmány sorsa is intő példaként szolgál. Legfőbb állítását, hogy milyen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből hatalmas erdősítésekkel, hamar szétszedték a kritikus kutatók, arra hívták fel a figyelmet, hogy annak a területnek a nagy része, ahol a tanulmány szerint erdőket lehetne telepíteni, nem is biztos, hogy alkalmas erre. Viták voltak arról is, hogy maguknak az embereknek kellene-e ültetni a fákat mesterséges módon, vagy csak hagyni kellene a természetet tenni a dolgát. Persze azt mindenki meghagyta, hogy valóban több a semminél egy-egy ilyen program, de figyelmeztettek, megvannak a korlátai.

A tanulmány szerzői aztán tavaly módosították is eredményeiket: elvetették, hogy ez lenne a leghatékonyabb megoldás a klímaválságra, de még mindig „az egyik leghatékonyabb”, felére csökkentették a reményeik szerint a módszerrel kivonható gáz mennyiségét is, és maguk is elismerték, önmagában nem elég a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

Ha a nagyfokú erdősítés nem elég önmagában, akkor mit lehet tenni? Lehet más hasonló programokat is támogatni, ám ehhez célszerű alaposan tájékozódni, hogy elég hatékonyak-e, valóban hozzájárulnak a klímacélok teljesítéséhez. A Vox eme gyűjtésében például a különböző esőerdő-védelmi kezdeményezésektől a tiszta energiás programokon át a klímaválságalapig találhatunk támogatható kezdeményezéseket, de itthon sincs hiány ezekből, ha inkább helyi kezdeményezéseket részesítenénk előnyben. Ebben a cikkünkben is felsoroltunk párat.

Ez azonban még mindig nem biztos, hogy elegendő, elég csak arra gondolni, hogy az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáját követő értékelésekben sokan hangsúlyozták, hogy ha a tagállamok az aktuálisan vállalt ütemben csökkentik kibocsátásaikat, nem fogjuk elérni a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátást, és elkerülhetetlenné válik a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-foknál nagyobb mértékű emelkedése, ami a felmelegedés súlyosabb következményeivel fenyeget.

Kis léptékben ugyanúgy nem elég, ha csak egy dolgot - például támogatunk egy ezzel foglalkozó szervezetet - teszünk a klímaváltozás megakadályozásáért, mintha nagy léptékben csak az erdőtelepítésekre bíznánk magunkat. Mit oly sok minden más esetében, itt is érdemes lehet kicsiben kezdeni, a saját szokásainkkal, és ez egyes esetekben még egy fillérünkbe sem kerül, sőt.

Például megfogadhatjuk a WWF Magyarország környezettudatos életre vonatkozó tippjeit, hogy kicsit tudatosabban figyeljünk az energiatakarékosságra, a közlekedési, étkezési, bevásárlási, tisztálkodási szokásainkra, az általunk termelt hulladék mennyiségére. Ily módon akár még pénzt is spórolhatunk, amiből aztán több juthat különböző fontos helyi és globális programok támogatására is.