Az év szava minden bizonnyal az infláció a gazdaságban, és nem is csak Magyarországra jellemző a drágulás: a Covid-lezárások után jelentős kormányzati ösztönzőkkel is megtámogatott újraindulás mindenütt az árak elszabadulásához vezetett. Bár a hazai statisztikákban a legnagyobb arányú növekedést jellemzően az üzemanyagoknál és a dohányáruknál mérték – utóbbi esetében az EU által régóta elvárt adóemelés miatt –, az olajárak drágulása vagy a forint gyengülése rengeteg termék és szolgáltatás árát megemelte. Így volt ez az élelmiszereknél is, márpedig ez az, amivel (és aminek az árával) a fogyasztók napi szinten találkoznak.

Stiller Ákos

De valóban olyan nagy volt a drágulás, vagy csak úgy éreztük?

Immár ötödik éve járjuk végig a legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi láncokat, hogy megnézzük, hogyan alakul a karácsonyi ételekhez szánt alapanyagok fogyasztói ára. A felmérésünkben szereplő termékek többségét azonban nem csak az ünnepi időszakban vásároljuk, hiszen tej, cukor vagy liszt egész évben kerül a kosárba.

Az elmúlt években számtalan árrobbanást dokumentáltunk: volt, amikor a tojás ára ment fel az égbe, volt, hogy a vaj drágult meg felfoghatatlan módon – de annak is tanúi lehettünk, ahogy az egyes élelmiszereknél csökkentett áfa összege hogyan épült vissza az árakba.

Ha a drágulást nézzük, a 2021-es év slágere egy olyan termék volt, amely nem szerepel a listánkon: ez az étolaj, amelynek az ára több mint 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ott van persze a margarin, amelynek legfontosabb alapanyaga szintén a napraforgóolaj, és amelynek az ára szintén jól látható módon indult el felfelé – a KSH legfrissebb statisztikai adatai 18 százalékos drágulást mutatnak, a mi adataink – amelyekben egyetlen márka klasszikus terméke szerepel – ennél is többet. De ugyanígy feltűnő az, hogy a sokáig nyomott áron forgalmazott liszt ára hogyan lőtt ki az elmúlt időszakban.

Fülöp Máté

Ezeknél az élelmiszereknél természetesen nem csak az alapanyagok árának emelkedése a meghatározó: az áruházláncok azzal is tisztában vannak, hogy a bérek évek óta tartó emelkedésének köszönhetően nő a vásárlóerő Magyarországon, így az alapvető termékek árának mélyen tartása már nem annyira égető annak érdekében, hogy megtartsák vásárlóikat. Erre a folyamatra hívta fel a figyelmet nemrég a GfK elemzése is, amely a diszkontláncok terjedését vizsgálta. A korábban kimondottan az olcsóságáról híres üzlettípusnál már nem az alacsony árak dominálnak, a vásárlók ugyanígy értékelik a könnyű elérhetőséget és mást is, ennek köszönhetően nő ezeknek az üzleteknek a piaci részesedése Magyarországon is. Ezt erősíti meg a mi felmérésünk is, ahol az üzletek közül nem feltétlenül a diszkontok bizonyultak a legolcsóbbnak.

Összességében nem túl biztató a kép: idén először már nem lehet megúszni tízezer forint alatt a négyfős karácsonyi traktát,

a végösszegünk éppen csak 11 ezer forint alatt maradt, egészen pontosan 10927 forintot tett ki.

A tavalyi évhez képest 1024 forintos – tíz százalékot meghaladó – drágulásból a nagyobbik részt az eleve nagyobb tételt jelentő húsok árának növekedése tette ki: a darált sertéshús esetében a tavalyi, 647 forintos átlagárhoz képest már 755 forintot számoltunk, a halfilénél pedig még az októberi árhoz képest is száz forinttal drágább, 2400 forintos kilónkénti árat, ami kétszáz forinttal, vagyis majdnem tíz százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és duplája annak, amit 2007-ben (még magasabb áfateher mellett) kértek érte.

Juhász István András

A zöldségek, tejtermékek ára ezúttal nem mutatott nagy változást. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármi különösen olcsóbb lett volna – leginkább megmaradt az ár a pár évvel ezelőtt beállt, magasabb szinten. Áresést pedig egyedül a máknál tapasztaltunk – kár, hogy ez a hozzávaló nem annyira tartozik a mindennapi szükségletek közé.

(Az árakat és azok változását bővebben a cikkünkhöz kapcsolt infografikában mutatjuk be.)

És hogy mire lehet számítani a jövőben? A madárinfluenza terjedése által kiváltott tojásparához vagy a Covid-lezáráshoz hasonló meglepetéseket nem lehet előre megjósolni, az azonban már most jól látszik, hogy a gabona árának növekedése a pékáruk drágulását hozhatja el, a takarmányoknál felhasznált termények magasabb ára pedig gyakorlatilag minden húsáruba beépülhet. Mindez a teljes szezonra kihathat, így egy ideig nagyobb áresésben aligha reménykedhetünk. Legfeljebb erősebb forintban és jó egészségben.