Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Stratégiai ágazatokat kíván fejleszteni Litvániában Tajvan abból a 200 millió dolláros alapból, amelyet nemrég hozott létre – mondta Eric Huang, a diplomáciai képviselet vezetője. Melyek ezek a stratégiai ágazatok? „Prioritást kapnak a félvezetők, a lézerek és a biotechnológia” – hangsúlyozta a tajvani képviselet vezetője, aki rámutatott arra, hogy mindhárom ágazatban, de különösen a chipgyártásban Tajvan a nemzetközi élvonalban van. Kétszer ad, ki gyorsan ad: az első beruházások már az idén megkezdődhetnek Litvániában – mondta Eric Huang, aki arról is beszélt, hogy Tajvan átveszi azt a litván exportot, amelyet Peking szankcióval sújtott. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a német Continental alkatrészgyártó exportját Peking blokkolja, mert az alkatrészek részben Litvániában készülnek – írja a Deutsche Welle.
Eric Huang, a vilniusi képviselet vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Tajvan már 120 Peking által bojkottált szállítmányt átvett, és ez a jövőben is folytatódik.
Diplomáciai hidegháború Litvánia és Kína között
Peking visszahívta nagykövetét a balti országból azt követően, hogy ott megnyílt a tajvani diplomáciai képviselet. Tajvant ugyanis Peking Kína részének tekinti. Az 1949-ben véget ért polgárháború után Tajvanra vonult vissza a vesztes hadsereg, amelynek élén Csang Kaj-sek tábornok magát Kína képviselőjének tekintette. Az ENSZ-ben Tajvan képviselte Kínát mindaddig, amíg Nixon amerikai elnök Mao Ce-tunggal meg nem állapodott a kapcsolatok normalizálásáról 1972-ben. Azóta Peking képviseli Kínát, és Tajvant csak nagyon kevés ország ismeri el.
Litvániában is vita zajlik Tajvannal kapcsolatban. Miközben a kormány engedélyezte a tajvani képviselet megnyitását, felvállalva ezzel a pekingi negatív reakciót, a balti állam köztársasági elnöke elítélte ezt. „Hiba volt a tajvani képviselet engedélyezése” – mondta Gitanas Nauseda köztársasági elnök. Szerdán Gabrielius Landsbergis külügyminiszter visszautasította a köztársasági elnök bírálatát.
Peking a nyomásgyakorlással próbálja meg elérni a tajvani képviselet bezárását vagy legalább leminősítését. Attól tart ugyanis, hogy mások is követhetik Litvánia példáját. A tajvani külügyminiszter-helyettes erről úgy nyilatkozott, hogy Peking egy „kis és sebezhető országot vett célba, de az erőszakos fellépéssel szemben egyáltalán nem a megadás a legcélszerűbb megoldás”.
