Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki a magyar kormány tavaly áprilisi döntésével kapcsolatban, amikor megvétózták, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait – közölte a testület.

Az Aegon amerikai pénzügyi nehézségek miatt 2020. november 29-én állapodott meg arról, hogy 830 millió euróért eladná magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíjbiztosítási és vagyonkezelési üzletágát a VIG-nek. A magyar Belügyminisztérium azonban egy célzott törvénnyel megvétózta a tranzakciót, viszont a tervezett felvásárlást az Európai Bizottság feltétel nélkül engedélyezte.

Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy „nemzeti bajnokot”. Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és az osztrák Vienna Insurance Group között az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.

A magyar kormány és az osztrák VIG megegyezett az Aegon felvásárlásáról

Az állam kisebbségi tulajdonosként száll be az üzletbe.

Az Európai Bizottság tavaly október végén indított vizsgálatot az ügyben. Most azt közölték, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja az Európai Bizottságot – írják.

A bizottság szerint megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Úgy látják: Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna az Európai Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a jóváhagyását kellett volna kérnie. Azt is hozzátették, a magyar vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelettel, mivel sérti a letelepedés szabadságát.

A Bizottság felkérte Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre. Amennyiben a válasz nem kielégítő, abban az esetben végleges döntést hozhatnak az ügyben.