Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Elutasította az Európai Unió Bírósága azt a magyar és lengyel keresetet, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be. A bíróság szokatlan módon élőben közvetítette az ítélethirdetést.
Az ítélet megállapította: A mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, az összeegyeztethető az uniós alapszerződés 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.
A Bíróság kimondta: a rendelet szerinti eljárás
csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.
A rendelet alapján hozható intézkedések továbbá kizárólag az uniós költségvetéssel összefüggésben hozhatók meg, és azzal
nem a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálása a cél.
Az összefüggés azonban a bíróság szerint is megállapítható, amennyiben „az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése”.
Az ítélet azt a magyar érvet sem fogadja el, hogy a rendelet megkerüli az uniós alapszerződést és túllép az abban meghatározott hatáskörökön – vagyis elutasítja az Orbán Viktor által „lopakodó jogalkotásként” emlegetett hatáskörtúllépésre vonatkozó vádat.
Az ügyben tavaly októberben tartott tárgyalást a Bíróság, Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok pedig december elején közölte az ítéletre vonatkozó indítványát, amely szintén arra tett javaslatot, hogy utasítsák el a keresetet.
Az ítélet nem csak indítvány fényében nem okozott meglepetést. Varga Judit tavaly ősszel, parlamenti meghallgatásán is arról beszélt: „a valóságtól elrugaszkodott vágy” azt hinni, hogy a rendeletet elveti majd a bíróság. A hangnem pedig csak erősödött, egészen odáig, hogy Orbán Viktor már jogállami dzsidhádot emlegetett az elmúlt hetekben.
Orbán Viktor évértékelőjén is "jogállami dzsihádot" emlegetett
Túry Gergely
A jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer alkalmazását (vagyis az uniós források visszatartását, elvonását) egy 2020 decemberében elfogadott rendelet tette lehetővé. Ennek elfogadását komoly vita előzte meg, hiszen azt az EU vezetői a 2021-től induló hétéves keretköltségvetésről és a Covid-járvány utáni helyreállítást segítő alapról szóló megállapodáshoz akarták hozzácsapni. A mechanizmust mindvégig ellenző magyar és lengyel kormány a megállapodás megvétózásával fenyegetett, végül az akkori német elnökség által kidolgozott kompromisszumos megoldást már Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki is elfogadhatónak ítélte. Ennek a kompromisszumnak az egyik része volt az, hogy az eljárásokat csakis a 2021-től odaítélt pénzek esetében indíthatják el, vagyis hiába történik még a következő években kifizetés az előző, 2014-2020-as keretből, azokkal kapcsolatban a feltételrendszert nem lehet alkalmazni.
A másik engedmény az volt, hogy a rendelet alkalmazása előtt azzal kapcsolatban egyfajta „előzetes normakontrollt” kérhetnek az Európai Bíróságon annak jogszerűségéről és esetleges jogi korlátairól, a bírósági ítéletben szereplő megállapítások pedig beépülnek a rendeletbe. Akkor még úgy számoltak, hogy a rendszer hatályba lépését ez két évvel is eltolhatja – ehhez képest az ítélet megszületéséig mindössze 14 hónap telt el (méghozzá úgy, hogy Magyarország és Lengyelország a tagországok rendelkezésére álló időablak utolsó napjaiban, 2021 márciusában adta be keresetét). A beadványra reakcióként a tagországok többsége ellenkeresetet nyújtott be az Európai Bizottsággal egyetemben, értelemszerűen a rendelet fenntartása érdekében.
Nem ez volt az első eset, hogy Magyarország megtámadott egy olyan uniós jogszabályt, amelynek elfogadásában miniszterelnöki szinten is részt vett. Korábban a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló, 2015-ben született döntés érvénytelenségét szerette volna kimondatni az EU Bírósággal. Azt a pert is elbukta, hiszen a luxembourgi testület először kimondta, hogy a jogszabály megfelel az uniós jognak, utána pedig az első ítélet alapján azt állapította meg, hogy Magyarország, azzal, hogy nem hajtotta végre, jogsértést követett el.
Most nem lehet sunnyogni, ezért hirdetett harcot Orbán az Európai Bíróság ellen
Jogállami dzsiháddal vádolta meg hétvégén újból a miniszterelnök az Európai Unió szerveit. A kampányban jó eséllyel ezek közül először az Európai Unió Bírósága kerülhet pellengérre, amely szerdán mond ítéletet egy olyan ügyben, amely ellen a kormány foggal-körömmel küzdött. De hogy kerül a kampányba egy olyan intézmény, amelyről pár éve még nagyjából senki nem hallott?
