A rendelkezést tavaly december 22-én fogadták el, a megtámadására két hónap és 24 nap áll rendelkezésre, ami a hétvégén járt volna le. A keresetindítást Varga Judit a Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön délelőtt, majd azt megerősítette az Európai Bíróság sajtóosztálya.

Ha a Bíróság elnöke sürgősségi eljárás mellett dönt – amelyet egyébként az Európai Parlament indítványozni fog – akkor hat hónapon belül ítélet születhet arról, hogy alkalmazható-e a jogszabály. Ellenkező esetben akár két évig is húzódhat az eljárás.

Fontos megemlíteni, hogy a bírósági eljárás nem jelent halasztó hatályt, a jogszabály január 1-jétől hatályos. Erről azonban a politikusok között komoly vita bontakozott ki. Az állam- és kormányfők decemberi ülésén megállapodtak abban, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni. A dokumentum szerint:

Amennyiben a rendelet megsemmisítése iránti keresetet nyújtanának be, az iránymutatások véglegesítésére csak a Bíróság ítéletét követően kerül sor, hogy az iránymutatásokba be lehessen építeni az ítéletből származó releváns pontokat. A Bizottság elnöke teljes körű tájékoztatást fog nyújtani az Európai Tanácsnak. Az iránymutatások véglegesítéséig a Bizottság nem javasol a rendelet alapján hozandó intézkedéseket.

Ezzel kapcsolatban azonban sokan azt mondják, hogy a tagállamok nem utasíthatják a Bizottságot arra, hogy egy egyébként érvényes és hatályos európai jogszabályt ne tartson be, ne alkalmazzon. Az Európai Bizottság tisztviselői azt szokták mondani, hogy január 1-je után egyetlen gyanús ügy sem fogja elkerülni a figyelmüket, és alkalmazni fogják az uniós jogot.

A jogállamisági mechanizmus kapcsán Magyarország és Lengyelország hosszú időn keresztül blokkolta az uniós költségvetést és a helyreállítása alapot, csak az utolsó pillanatokban sikerült megegyezni arról, hogy ez a két ország eláll a vétótól.

A mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.

Magyarország legutóbb akkor támadott meg uniós jogszabályt, amikor a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló 2015-ös tanácsi döntés érvénytelenségét szerette volna kimondatni. Azt a pert a magyar kormány többszörösen elbukta: kimondta a Bíróság, hogy a kérdéses jogszabály minden szempontból megfelel az EU-s jognak, Magyarország pedig megsértette a közösségi jogot, amikor nem hajtotta végre a rendelkezést.