Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az utolsó pillanatban nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt.
A rendelkezést tavaly december 22-én fogadták el, a megtámadására két hónap és 24 nap áll rendelkezésre, ami a hétvégén járt volna le. A keresetindítást Varga Judit a Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön délelőtt, majd azt megerősítette az Európai Bíróság sajtóosztálya.
Ha a Bíróság elnöke sürgősségi eljárás mellett dönt – amelyet egyébként az Európai Parlament indítványozni fog – akkor hat hónapon belül ítélet születhet arról, hogy alkalmazható-e a jogszabály. Ellenkező esetben akár két évig is húzódhat az eljárás.
⚠️A baloldal túl messzire ment, amikor a járvány közepén támadást indított Magyarország ellen. ✅ Ezt a támadást...
Közzétette: Varga Judit – 2021. március 11., csütörtök
Fontos megemlíteni, hogy a bírósági eljárás nem jelent halasztó hatályt, a jogszabály január 1-jétől hatályos. Erről azonban a politikusok között komoly vita bontakozott ki. Az állam- és kormányfők decemberi ülésén megállapodtak abban, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni. A dokumentum szerint:
Amennyiben a rendelet megsemmisítése iránti keresetet nyújtanának be, az iránymutatások véglegesítésére csak a Bíróság ítéletét követően kerül sor, hogy az iránymutatásokba be lehessen építeni az ítéletből származó releváns pontokat. A Bizottság elnöke teljes körű tájékoztatást fog nyújtani az Európai Tanácsnak. Az iránymutatások véglegesítéséig a Bizottság nem javasol a rendelet alapján hozandó intézkedéseket.
Ezzel kapcsolatban azonban sokan azt mondják, hogy a tagállamok nem utasíthatják a Bizottságot arra, hogy egy egyébként érvényes és hatályos európai jogszabályt ne tartson be, ne alkalmazzon. Az Európai Bizottság tisztviselői azt szokták mondani, hogy január 1-je után egyetlen gyanús ügy sem fogja elkerülni a figyelmüket, és alkalmazni fogják az uniós jogot.
A jogállamisági mechanizmus kapcsán Magyarország és Lengyelország hosszú időn keresztül blokkolta az uniós költségvetést és a helyreállítása alapot, csak az utolsó pillanatokban sikerült megegyezni arról, hogy ez a két ország eláll a vétótól.
A mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.
Magyarország legutóbb akkor támadott meg uniós jogszabályt, amikor a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló 2015-ös tanácsi döntés érvénytelenségét szerette volna kimondatni. Azt a pert a magyar kormány többszörösen elbukta: kimondta a Bíróság, hogy a kérdéses jogszabály minden szempontból megfelel az EU-s jognak, Magyarország pedig megsértette a közösségi jogot, amikor nem hajtotta végre a rendelkezést.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot.