Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Következményekkel kell számolniuk azoknak az országoknak, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat - figyelmeztetett Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán.
A szankciókat bevezető országok egységes koalíciója nem lesz közömbös az általunk bevezetett szankciókat aláásó intézkedésekkel szemben
- mondta a miniszter az Atlanti Tanácsban Washingtonban.
Az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat vezettek be Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt. A szankciókat nem hágta át még egyetlen ország sem, de a szövetségesek körében attól tartanak, hogy a nyugati politikát bíráló Kína ebbe az irányba tart.
Yellen nyitva hagyta ugyan, hogy milyen következményekkel járhat a szankciók figyelmen kívül hagyása, de jelezte, hogy Oroszország Ukrajnában zajló háborúja "átrajzolta a világgazdaság kontúrjait", amiben benne van "a nemzetközi együttműködésről alkotott elképzelésünk is".
Putyinék előre készültek, így évekig is kibírhatja a szankciókat az orosz gazdaság
Bár a háború kitörésekor óriásit gyengült a rubel és a szankciók hatására akár kétszámjegyű is lehet az idei visszaesés a GDP-ben, azt nem lehet mondani, hogy a Nyugat térde kényszerítette volna az orosz gazdaságot. Ebben szerepe lehetett annak, hogy Moszkva a gazdaságban is tudatosan készült a háborúra.
Yellen egy héttel azelőtt tartotta meg a beszédét az Atlanti Tanács politikatudományi intézetében, hogy a világ pénzügyminiszterei és jegybankelnökei Washingtonban összegyűlnek a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésére.
Az IMF és a Világbank világgazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozó évi rendes konferenciáját az idén április 18-24. között rendezik meg Washingtonban, virtuálisan és személyesen is. A megbeszélések középpontjában az ukrajnai háború és annak világgazdaságra gyakorolt hatásainak a kezelése áll.
Janet Yellen a múlt héten az amerikai képviselőházban beszélt arról, hogy Oroszország agressziójának "óriási gazdasági következményei lesznek Ukrajnában és azon túl is". Például mert az orosz és az ukrán energia, fém, búza és kukorica árának emelkedése "fokozza majd az inflációs nyomást világszerte".
Az Egyesült Államokban jelenleg 1981 decembere óta nem tapasztalt mértékű az infláció. A munkaügyi minisztérium kedden azt jelentette, hogy márciusban a fogyasztói árak 8,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Bár az infláció már az ukrajnai háború február 24-i kezdete előtt elkezdett nőni, a háború miatt megcsappantak a kőolaj- és benzinkészletek is. A fogyasztói árak múlt havi emelkedésének a fele a földgáz drágulására vezethető vissza.
Yellen szerint azonban a szövetséges országok remélhetőleg a háború ellenére is képesek lesznek kezelni a világ előtt álló legnagyobb kihívásokat."Ez lehet a megfelelő alkalom arra, hogy megoldást keressünk a nemzetközi pénzügyi rendszerünkben tapasztalható hiányosságokra" - mondta.
