Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alapokat fel kell tölteni, ennek érdekében ezeket az adókat napokon belül be fogja vezetni a kormány – mondta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy háttérbeszélgetésen.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy idén 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés (a piaci és a csökkentett ár különbözete), az ezt célzó alap 700 milliárdos összegéből a maradék 2-300 milliárdot pedig az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációjára költik - olvasható a portfolio.hu-n.
Magán is spórol az állam, így 2022-ben és 2023-ban esedékes beruházásokat tolnak el 2024-re és 2025-re, olyanokat, amelyek még érdemben nem indultak el. A minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10 százalékot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás – mondta Nagy Márton.
A különadókkal kapcsolatban Nagy úgy fogalmazott, hogy sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni, mint mondta, az érintett 8 szektorban az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Magyarán, ha áthárítják az ügyfeleikre a plusz adót, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok – magyarázta a gazdaságfejlesztési miniszter.
A részletek:
- A bankszektor nettó kamateredménye 2300 milliárd forint volt 2021-ben, ebből Nagy szerint 350-400 milliárd volt az extra profit. Az új sarc 250 milliárdot venne el ebből.
- A pénzügyi tranzakciós illeték módosításával 50 milliárd forintnyi plusz bevételhez jut az állam, mégpedig úgy, hogy az értékpapír tranzakciók maximum díját 6000 forintról 10000 forintra emelik. Nagy arról is beszélt, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is bevonnák az adó hatálya alá.
- A biztosítási adó esetében a kulcsot emelik meg, így 120 helyett 170 milliárd bevételt akarnak.
- Az energiaszektorban is lesznek változások: a kőolaj és földgáz kitermelő cégnek háromszorosára nő a szénhidrogén bányajáradék összege, 65 milliárd forint helyett 180 milliárd lesz.
- A Moltól 120-130 milliárdra számítanak a a Brent-Ural olaj árának különbözete miatt.
- A bioetanol termelőktől, bioüzemanyag termelőktől és keményítő gyártóktól összességében plusz 50 milliárdot vár az állam.
- A kiskereskedelmi szektorban a sávos adó emelésével 60 milliárd plusz bevétele lesz az államnak.
- A telekommunikációs szektor sújtó különadó részleteinek kidolgozása még zajlik, de forgalmi típusú adó lesz és várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összesen 35 milliárd forint értékben.
- A légitársaságok különadóját kreatív adónak is nevezte a miniszter. Elmondása szerint a kormány nem is a légitársaságokra terheli rá közvetlenül ezt a kötelezettséget, hanem a földi kiszolgálóra, ami a Celebi Ground Handling Hungary és ő szedi be a légitársaságoktól. Fontos, hogy ezt az utasonkénti 10 eurós díjat a társaságok átháríthatják az utasokra, ám a miniszter szerint többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide megérkeztek, majd el is akarnak menni innen, így ki fogják fizetni a díjat.
- A gyógyszerforgalmazók adóját azoktól a piaci szereplőktől akarja beszedni a kormány, akik nem a gyógyszertárak. A gyógyszercégek (mint pl. a Sanofit, a Bayer vagy a Glaxo Smithkline) és a nagykereskedők (a Hungaropharma és a Phoenix) esetében olyan teherről van szó, amit már eddig is fizettek. Ez a visszafizetendő TB támogatásból levont 20 százalék, amit most a kormány 24-re emel.
- A reklámadóval kapcsolatban pedig Nagy Márton kifejtette, hogy ez valójában sosem szűnt meg, csak a kormány az EU döntése miatt felfüggesztette. Az adó alapját az idei nettó árbevétel 2,5 milliárd forint feletti része képezi majd.
- A fentieken túl további 100 milliárd forintot tervez beszedni a kormány a cégautóadó (ez jelenleg havi 10-12 ezer forint), az egyszerűsített foglalkoztatási adó (ez a mezőgazdasági munkáltatókat érinti majd), a dohánytermékeket és az alkoholt érintő jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó emelésén keresztül.
