Navracsics Tibor továbbra is optimista, abban bízik, hogy még idén sikerül elfogadtatni az újjáépítési alaphoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti tervet.

„Bár hivatalosan ezt nem mondják ki, a nem hivatalos csatornákon tisztán látszik, hogy ennek politikai feltételei is vannak”

– nyilatkozta a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek. Navracsics Tibor szerint ezt bizonyítja például az, hogy a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárás mellett tavasszal a bizottság hivatalos jegyzéket küldött a kormánynak arról, hogy elindítják Magyarországgal szemben az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitás-rendeletet.

Elmondása szerint a kormánynak június 27-ig van ideje válaszolni az uniós végrehajtó testület levelére. „És bár azt mondják, a kettőnek nincs köze egymáshoz, számomra elég világos, hogy az ebben a válaszlevélben megfogalmazott érvek és állítások gyorsíthatják vagy lassíthatják, segíthetik vagy hátráltathatják a nemzeti terv elfogadásával kapcsolatos tárgyalásainkat” – fogalmazott.

Ennél „egy fokkal” sürgősebbnek tartja az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő, többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatos partnerségi együttműködés aláírását.

Navracsics Tibor úgy látja, hogy Magyarország előtt „a politikai helyzetből adódóan” a lengyelhez hasonló út állhat. Ahogy megírtuk, az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan a helyreállítást segítő uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő lengyel tervet, a brüsszeli testület egyetlen centet sem fizet addig, amíg Lengyelország nem teljesít bizonyos feltételeket, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozással kapcsolatosat. A miniszter emlékeztetett: az Európai Parlament liberális képviselői ezt követően aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy a bizottság ellen bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, amiért rábólintott a lengyel nemzeti tervre. Úgy látja, hogy

amennyiben Magyarország is előre tud haladni egy a lengyelhez hasonló úton, az Európai Parlament liberális szárnya valószínűleg ugyanilyen vehemensen fog reagálni. A mi feladatunk tehát az, hogy ezt a fajta bizonytalanságot, illetve politikai hisztériát leszereljük egy kifejezetten bizalomkeltő magatartással és politikával”.

Az Európai Néppárthoz való közeledésről azt mondta Navracsics: mindennél fontosabbnak gondolja az együttműködés fenntartását, az ugyanis olyan mozgásteret ad nekik, amilyet semmi más nem tud pótolni, amikor például az uniós forrásokról vagy Európa jövőjéről tárgyalnak.

Kérdezték a politikust a magyar belpoltikáról is, amiben szerinte nagyon sok minden megváltozott az alatt a nyolc év alatt, amíg nem volt miniszter. „Kézzel fogható dolgok is, például a házszabály, mondhatom tehát, hogy egy kicsit új fiúnak is érzem magam, másrészt pedig azt tapasztalom, hogy a képviselők közötti kommunikációs viszonyok is megváltoztak. Noha a 2010-2014 közötti időszakban is voltak éles viták, de fogalmazzunk úgy, hogy volt legalább egy kommunikációs kapcsolatrendszer kormánypárti és ellenzéki képviselő között. Ma már ez sajnálatos módon sokkal ritkább” – magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte „határozottan szükség van a párbeszédre.

Nem mindig fogunk egyetérteni, adott esetben az éles viták is elkerülhetetlenek, de fent kell tartani az egyenes kommunikációt, mert ha nem beszélünk egymással, az a bizalmatlanságot növeli, a bizalmatlanság pedig egy rosszabb hangulatú országot eredményez.”

Navracsics beszélt a fejlesztési terveiről is, amelyek között ott szerepel a Balaton körbevonatozhatóvá tétele, a 8-as út fejlesztése és a beruházásösztönzés támogatása a keleti országrészben.