A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Navracsics Tibor továbbra is optimista, abban bízik, hogy még idén sikerül elfogadtatni az újjáépítési alaphoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti tervet.
„Bár hivatalosan ezt nem mondják ki, a nem hivatalos csatornákon tisztán látszik, hogy ennek politikai feltételei is vannak”
– nyilatkozta a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek. Navracsics Tibor szerint ezt bizonyítja például az, hogy a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárás mellett tavasszal a bizottság hivatalos jegyzéket küldött a kormánynak arról, hogy elindítják Magyarországgal szemben az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitás-rendeletet.
Elmondása szerint a kormánynak június 27-ig van ideje válaszolni az uniós végrehajtó testület levelére. „És bár azt mondják, a kettőnek nincs köze egymáshoz, számomra elég világos, hogy az ebben a válaszlevélben megfogalmazott érvek és állítások gyorsíthatják vagy lassíthatják, segíthetik vagy hátráltathatják a nemzeti terv elfogadásával kapcsolatos tárgyalásainkat” – fogalmazott.
Ennél „egy fokkal” sürgősebbnek tartja az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő, többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatos partnerségi együttműködés aláírását.
Navracsics Tibor úgy látja, hogy Magyarország előtt „a politikai helyzetből adódóan” a lengyelhez hasonló út állhat. Ahogy megírtuk, az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan a helyreállítást segítő uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő lengyel tervet, a brüsszeli testület egyetlen centet sem fizet addig, amíg Lengyelország nem teljesít bizonyos feltételeket, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozással kapcsolatosat. A miniszter emlékeztetett: az Európai Parlament liberális képviselői ezt követően aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy a bizottság ellen bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, amiért rábólintott a lengyel nemzeti tervre. Úgy látja, hogy
amennyiben Magyarország is előre tud haladni egy a lengyelhez hasonló úton, az Európai Parlament liberális szárnya valószínűleg ugyanilyen vehemensen fog reagálni. A mi feladatunk tehát az, hogy ezt a fajta bizonytalanságot, illetve politikai hisztériát leszereljük egy kifejezetten bizalomkeltő magatartással és politikával”.
Az Európai Néppárthoz való közeledésről azt mondta Navracsics: mindennél fontosabbnak gondolja az együttműködés fenntartását, az ugyanis olyan mozgásteret ad nekik, amilyet semmi más nem tud pótolni, amikor például az uniós forrásokról vagy Európa jövőjéről tárgyalnak.
Kérdezték a politikust a magyar belpoltikáról is, amiben szerinte nagyon sok minden megváltozott az alatt a nyolc év alatt, amíg nem volt miniszter. „Kézzel fogható dolgok is, például a házszabály, mondhatom tehát, hogy egy kicsit új fiúnak is érzem magam, másrészt pedig azt tapasztalom, hogy a képviselők közötti kommunikációs viszonyok is megváltoztak. Noha a 2010-2014 közötti időszakban is voltak éles viták, de fogalmazzunk úgy, hogy volt legalább egy kommunikációs kapcsolatrendszer kormánypárti és ellenzéki képviselő között. Ma már ez sajnálatos módon sokkal ritkább” – magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte „határozottan szükség van a párbeszédre.
Nem mindig fogunk egyetérteni, adott esetben az éles viták is elkerülhetetlenek, de fent kell tartani az egyenes kommunikációt, mert ha nem beszélünk egymással, az a bizalmatlanságot növeli, a bizalmatlanság pedig egy rosszabb hangulatú országot eredményez.”
Navracsics beszélt a fejlesztési terveiről is, amelyek között ott szerepel a Balaton körbevonatozhatóvá tétele, a 8-as út fejlesztése és a beruházásösztönzés támogatása a keleti országrészben.
