Négy százalékkal emelkedik a nyugdíj és a családi pótlék Franciaországban. Ezenkívül még több szociális támogatás összege nő, ugyancsak négy százalékkal, hogy ellensúlyozza az inflációt, amely ennél magasabb Franciaországban is. Egész évre 5,5%-os inflációt jósolnak, de valószínűleg ennél is magasabb lesz.

Emmanuel Macron államfő megígérte a választási kampány idején, hogy a kormány igyekszik megvédeni a vásárlóerőt, amelyet az infláció egyre csak csökkent. Július első napjaiban terjesztik majd az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a parlament elé. A párizsi Les Échos gazdasági lap megszerezte a törvénytervezetet, amely politikai szempontból is fontos, hiszen az ellenzék fő erői épp a vásárlóerő csökkenésével kampányoltak Macron elnökkel szemben. Mindez persze annak is növelheti az esélyét, hogy annak ellenére megszavazzák a tervezetet, hogy Macron mozgalma kisebbségbe szorult a nemzetgyűlésben.

A Les Échos emlékeztet rá, hogy Macron elnök átmenetileg felfüggesztette a nyugdíjak és más szociális juttatások jórészének indexelését, mondván, alacsony az infláció, az államkincstár egyensúlyát pedig meg kell teremteni, hiszen az államadósság vészesen közelítette az éves GDP száz százalékát 2019-20-ban. Azóta a francia államadósság meg is haladta a 100%-ot. A francia állam ezzel az intézkedéssel mintegy hétmilliárd eurós megtakarítással számolt.

Macron elnök rendszere szerint csak 2023-ban került volna sor a nyugdíjak és a szociális juttatások emelésére, ez a mostani előrehozott emelésnek számít. Ennek következtében nem lesz kumulatív hatása.

Az infláció már az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is növekedett, ezért a nyugdíjakat 1,1%-kal emelték január elsejétől. Csakhogy a háború óta az infláció elszabadult, és a választások megmutatták, hogy a francia polgárokat nagyon is érdekli a vásárlóerő vagyis az, hogy egyre kevesebbet kapnak a pénzükért.

A családi pótlék vagy a rokkantnyugdíj is elsősorban azért emelkedik, hogy “a leginkább rászoruló rétegek támogatását a jóléti állam fokozza, amikor az infláció elszáll” – fogalmaz a törvénytervezet.

A minimális munkanélküli segély összege is nő négy százalékkal – írja a Les Échos, amely hozzáteszi: ha 2023-ban kiderül, hogy az előrehozott inflációs támogatás indexe magasabb volt mint a valóságos, akkor sem vonják vissza azt.

Macron elnök számára létfontosságú valamiféle konszenzus kialakítása, hiszen a parlamentben elveszítette a többségét. Nem véletlen, hogy a vásárlóerő megvédéséről szól a legelső törvénytervezet, hiszen ez Marine Le Pen szélsőjobboldali és Jean-Luc Mélenchon szélsőbaloldali mozgalmának volt a kampányjelszava Franciaországban.