A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen módosított inflációs előrejelzésén a friss, júniusi Inflációs jelentésében: a fogyasztóiár-index 2022-ben éves átlagban 11,0–12,6 százalék között alakulhat. 2023-ban 6,8–9,2, míg 2024-ben 2,5–3,5 százalék lesz az éves átlagos infláció. Az infláció 2023 utolsó negyedévében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos a jegybanki célt.

A jelentéshez mellékelt legyezőábra szerint a fenti átlagok úgy jönnek ki, hogy az infláció valamikor 2022 őszén éri el a csúcspontját,

ekkor a legnagyobb valószínűség szerint 14 százalék körül lesz az áremelkedés üteme – de van rá esély, hogy a 16 százalékot is meghaladja.

Magyar Nemzeti Bank

Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az alapanyag- és energiaköltségek még emelkednek, de ezek drágulása várhatóan hamarosan megáll vagy legalábbis lelassul. Árcsökkenésre nem érdemes számítani, az árak várhatóan a kialakult magas szinten fognak stabilizálódni. A megemelkedett költségek beépülése a termelői árakba még folyamatban van, amazok pedig folyamatosan gyűrűznek be a fogyasztói árakba.

Meddig stopnak a stopok?

A jegybanki elemzés hangsúlyozza, hogy az infláció alakulását alapvetően befolyásolják a kormányzati árkorlátozó intézkedések és a bejelentett adóintézkedések. A kormány június 16-án bejelentette az alapvető élelmiszereken alkalmazott élelmiszerárstop és üzemanyagárakra bevezetett árplafon meghosszabbítását szeptember végéig. A jegybankban sem tudják, mi lesz október 1-e után, ezért azzal a technikai feltevéssel éltek, hogy az árplafont fokozatosan vezetik ki 2023 június végéig. Baksay Gergely hangsúlyozta, hogy technikai feltevésről van szó, fogalmuk sincs, mire készül a kormány.

A jegybank várakozásai szerint az árplafon fokozatos kivezetését követően az üzemanyagárak visszatérnek a határidős jegyzésárak által indokolt szintekre (vagyis drágulni fognak, hiszen a piaci ár magasabbnak ígérkezik, mint a jelenlegi hatósági ár), ami a bázishatás (a jelenleg érvényben lévő alacsony hatósági ár) miatt 2023-ban emeli az inflációt.

Az adóemelések növelik az inflációt, az árstopok csökkentik

A jegybank szerint az adóváltozások az infláció emelkedésének irányába hatnak, majd 2024 második negyedévétől teljes mértékben kifutnak. A kormány mintegy 900-1000 milliárd forint összegű adóbevételi intézkedést jelentett be a 2022-2023-as költségvetési évekre vonatkozólag, köztük az infláció szempontjából lényeges jövedékiadó-emeléseket, illetve népegészségügyi termékadó (NETA) emelését. Az MNB becslése alapján összességében

ezek az intézkedések az idei évben 0,4 százalékponttal, míg jövőre 1,5 százalékponttal emelhetik az inflációt.

A bejelentett adóváltozások között legnagyobb inflációs hatás a forgalmi típusú adók esetében várható, míg a különadók nem hatnak érdemben az inflációra. A jegybank ugyanis arra számít, hogy az érintettek a különadókat nem fogják érdemben továbbhárítani a fogyasztókra. A kormány júniusi bejelentése alapján eltörölte az alkoholra vonatkozó népegészségügyi termékadót (NETA), ám ezzel egyidejűleg az alkoholok és dohány jövedéki adóját jelentősen megemelte. A két intézkedés eredőjeként az alkohol-dohány termékek inflációja, a korábbi jegybanki várakozásoknál magasabban, 13 százalék körül alakulhat az idei év hátralevő részében. A jövedékiadó-emelés több lépésben történik, így az adóváltozás inflációs hatása 2023 végén fut ki.

A kormányzati intézkedések összességében a forgalmi és különadók inflációemelő hatását ellensúlyozza, sőt jelentős mértékben meghaladja a rezsicsökkentés, illetve az árstopok együttes árcsökkentő hatása – állítja a jegybank. Az idei évben az átlagos összesített inflációs hatás -4,3 százalékpont, míg jövőre -0,7 százalékpont lehet.

Magyar Nemzeti Bank

A rezsicsökkentés nem intézkedés

A jegybank itt a kormányzati kommunikációt követi, amennyiben a rezsicsökkentésnek (a 2013 óta lényegében változatlan lakossági közszolgáltatási díjaknak) a jelenlegi helyzetben értelmezhető inflációs hatást tulajdonít. A rezsicsökkentés nem új intézkedés, így nincs új inflációs hatása – persze új hatásként értelmezhető, hogy ha a kormány hatóságilag felemelné a lakossági rezsidíjakat (akár a piaci energiaárak által indokolt szintre), akkor magasabb lenne az infláció. Ám amikor a lakosság a piaci energiaáraknál indokoltnál magasabb rezsidíjakat fizetett (évekig ez volt a helyzet), akkor sem kalkulálta senki, mennyivel emeli az inflációt, hogy a rezsi lehetne alacsonyabb.

Az inflációt csökkentő egyik kormányzati intézkedés egy nem intézkedés:

a kormány – ahogy lassan tíz éve – nem változtat a hatósági rezsidíjakon. Az árstopok bevezetése valóban új, így az inflációs folyamatok felől jobban értelmezhető intézkedés. Áttételes hatásai azonban nehezen mérhetők és számszerűsíthetők. Biztosra vehető, hogy az egyes élelmiszer-termékekre bevezetett árstop áremelkedést generál más termékeknél, ahogy a kiskereskedők igyekszenek behozni a veszteségeiket. Az üzemanyagok árának hatósági eszközökkel való nyomottan tartása pedig jelentős zavarokat okoz a kis- és nagykereskedelemben, pluszkeresletet generál, mindez együtt ellátási nehézségeket von magával.

Az adóemelések és új adók bevezetése közben növelik az inflációt – itt érdemes megjegyezni, hogy az államnak részben azért van szüksége pluszbevételekre, mert a kormány a tavaszi önkormányzati választások előtt példátlan módon kiköltekezett az szja-visszatérítéssel, fegyverpénzzel, 13. havi nyugdíjjal és a fiatalok szja-kedvezményével – utóbbiak ráadásul beépülnek a költségvetés terhei közé.

Az emberek elfogyasztják a pluszpénz nagy részét

A 2022 elejére koncentrálódó kifizetések együttes értéke megközelíti a 2000 milliárd forintot – olvasható az Inflációs jelentésben. A lakosság ennek az összegnek a felét kapta egyszeri juttatásként. Az MNB Lakossági Felmérése alapján a háztartások az szja-visszatérítésből származó pluszjövedelem 65 százalékát fogyasztásra, 16 százalékát hiteltörlesztésre fordították február-április között. A minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a feszes munkaerőpiac, a fokozódó munkaerőhiány is az élénk bérdinamika fennmaradásának irányába hat.

A lakosság rendelkezésére álló jövedelem (állami transzferek és béremelkedések) a háztartások fogyasztását pörgették, pörgetik. Amire még ráerősíthet, hogy a magas inflációs várakozások miatt a háztartások előrehozhatják fogyasztásukat. Hiszen ha az emberek attól tartanak – megalapozottan, tegyük hozzá –, hogy minden csak egyre drágább lesz, méghozzá jelentősen, akkor elkezdenek az „amit megvehetsz ma, ne halaszd holnapra” elv szerint gazdálkodni. A háztartások magas fogyasztásának vannak pozitív és negatív következményei. Pozitív következmény, hogy 2022-ben is 5 százalék körül nőhet a GDP – cserébe 2023-ban 2-3 százalékra lassuló növekedés várható.

Negatív következmény, hogy a magas fogyasztás magas importigénnyel jár. Aminek egyébként inflációt növelő hatása is van, különösen, ha a forint folyamatosan gyengül – mint ahogy ez a helyzet – hiszen az importőröknek forintban számolva egyre drágább ugyanannak a dolognak a behozatala. Az energiaárak emelkedése miatt is „bővül” az import, miközben a járvány és a háború hatásai miatt gyenge a külső kereslet, ami visszafogja az exportot. A külkereskedelmi egyenleg így jelentős hiányt mutat. A jegybank előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben hatalmasra nő, eléri a GDP 6,1 százalékát – majd 2023-tól gyors javulásnak indul.