A zimbabwei jegybank bejelentette, hogy még ebben a hónapban aranyérmék árusításába kezd az elszabadult infláció elleni küzdelem jegyében – írja a Reuters. Az érme neve Mosi-oa-Tunya lesz, ez a Viktória-vízesés helyi neve.

Az érmék megvásárolhatók lesznek nem csak helyi pénzért, de dollárért és egyéb külföldi devizákért is. Az árképzésben az arany piaci ára lesz meghatározó (az érmék egy troy uncia aranyat fognak tartalmazni), illetve az érmék előállítási költsége. Fizetni ugyan nem lehet majd velük, de bármikor be lehet őket váltani készpénzre, és természetesen mind belföldön, mind külföldön lehet majd velük kereskedni.

Az arany még mindig biztos befektetés

Arról tehát nincs szó, hogy Zimbabwéban ezután az emberek aranypénzzel a zsebükben járnak majd a boltba. Ugyanakkor az aranyérmék a befektetők kedvelt menekülőeszközei magas infláció esetén – márpedig Zimbabwéban magas az infláció.

És nem úgy magas, mint Magyarországon, hanem júniusban például – éves alapon – megközelítette a 192 százalékot. Vagyis az áruk és szolgáltatások átlagos ára egy év alatt majdhogynem megduplázódott. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy nemhogy a befektetők, de a lakosság is szeretné olyan eszközben tartani a pénzét, amely nem veszti el rohamosan az értékét.

So 1 #MosiOaTunya will cost > USD1800 which is > ZWL1000000.
That means not all will afford it.
For the few that will do I foresee them wallowing in arbitrage paradise.
Talk of unintended consequences. Or is it intended?@daddyhope @advocatemahere @zanupf_patriots @CCCZimbabwe pic.twitter.com/HjEVH21Fn5

— Joel Chabata (@joelchabata) July 5, 2022

Mint a helyi pénz, a zimbabwei dollár. A zimbabweieknek közeli és fájó emlékeik vannak a hiperinflációról, a 2000-es évek közepén nem száz, de ezer százalékokban volt kifejezhető a pénzromlás üteme. 2007-ben az infláció már meghaladta a 3700 százalékot. 2009-ben a zimbabwei dollár használatát ezért felfüggesztették, és engedélyezték egyéb pénzek használatát.

A zimbabwei dollárhoz csak 2019-ben tértek vissza, de az ismét a gyors leértékelődés útjára lépett. A jegybank június végén bejelentette, hogy ismét hivatalos fizetőeszközzé tenné a dollárt legalább öt évre. A jegybank a kamatokat is drasztikusan emeli, az irányadó ráta immár 200 százalék.

AFP / JEKESAI NJIKIZANA

A kamatemelés mellett a dollár egyre vonzóbb

A nemesfémek hagyományosan mentsvárnak számítanak a magas inflációjú környezetben, illetve gazdasági visszaesés, válságok idején. Ugyanez igaz számos kézzelfogható dologra, árucikkre (például ingatlanra) vagy olyan befektetési eszközökre, amelyek mögött ilyen árucikkek állnak. Ezek árfolyama ugyanis kevéssé változékony, illetve csak lassan változik, hosszú távon jellemzően nő. Ennek megfelelően biztos, vagy hosszú távú befektetésnek jók, különösebb hozamot nem igazán lehet rajtuk realizálni. Ami az aranyat illeti, dollárral szembeni árfolyama jelenleg még egyéves időtávon is enyhe mínuszban van – 20 éves időtávon azonban 466 százalék pluszban.

Jelenleg még az arany értéke is csökken a dollárhoz képest, ám ennek legfőbb oka a dollár erősödése. Mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorítási ciklusba kezdett (beleértve a kamatemeléseket is) a dollár és az amerikai eszközök egyre vonzóbb befektetési célpontot jelentenek. A kockázatos eszközöket csak magas, vagy legalábbis a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozamokkal lehet vonzóvá tenni. Ám ha az amúgy rendkívül biztonságosnak ítélt eszközökön is relatíve magas a hozam, akkor a befektetők ezek felé fordulnak.

A bitcoin nem váltotta be a reményeket

Ha nagy a baj a gazdaságban, azt a kockázatos eszközök megsínylik. Jelenleg is ez történik, a tőzsdék esnek, a feltörekvő országok devizái gyengülnek, az eszközeikért (beleértve az államadósságukat) egyre magasabb hozamot kell kínálniuk.

AFP / JAKUB PORZYCKI

A mostani válság előtt sokan abban reménykedtek, hogy a kriptopénzek, vagy legalábbis a legnagyobbak, mint a bitcoin olyan stabil értéktárak lesznek, mint az arany. Ez nem valósult meg. A bitcoin árfolyama 20 ezer dollár körül ingadozik, miközben a történelmi csúcs 69 ezer volt. Az árfolyam utoljára 2020 végén volt ennyire gyenge. A kriptopénzek nem bizonyultak stabil értéktárnak, árfolyamuk mozgása erős együttjárást mutat a nagy technológiai vállalatok részvényeivel, illetve az ezeket gyűjtő indexekkel – amelyek szintén nehéz hónapokon vannak túl.

A mostani nagy esésekhez hozzátartozik, hogy a járványválságot a világ jegybankjai és kormányai pénznyomtatással és támogatásokkal igyekeztek kezelni. Ennek eredményeképpen rengeteg befektetésre váró pénz keresett helyet, hatalmas összegek áramoltak kockázatos eszközökbe. Amelyek árfolyama szárnyalt így remek hozamokkal kecsegtettek. Sok kisbefektető is vásárolt kriptopénzeket, techrészvényeket, különösen Amerikában, ahol a kormány direkt pénzbeli juttatással (is) támogatta a lakosságot.

Salvador jól befürdött

A likviditás felszáradásával azonban tőkekivonás indult meg, ezen eszközök értéke pedig zuhanni kezdett. Az értékvesztéssel sok kisbefektető járt pórul, aki mondjuk 60 ezer dolláros árfolyamon vett bitcoint, az a befektetése kétharmadát elbukta. Legalábbis jelen állás szerint, a bitcoin átment már jónéhány jelentős ingadozáson, hosszabb távon valószínűbb, hogy az árfolyama emelkedni fog – de persze előtte még tovább gyengülhet.

Itt érdemes megemlíteni Salvadort, a közép-amerikai ország ugyanis a világon elsőként hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint. A kriptopénz használatát ráadásul állami juttatással is ösztönözték, Nayib Bukele elnök elképzelése az volt, hogy országa amolyan kriptoparadicsommá válhat. Ebből nem lett semmi, a lakosság alig használ bitcoint, a kriptós cégek sem települtek tömegével az országba. Ráadásul értelemszerűen az állami bitcoinvagyon értéke is elolvadt, szó szerint nehéz helyzetbe hozva az államháztartást. Salvadort nem fenyegeti államcsőd, de jó eséllyel megszorításokra lesz szükség a költségvetés egyensúlyba hozásához.

Egy férfi sétál a Bitcoin fizetési módként való elfogadását jelző tábla mellett 2022. június 15-én San Salvadorban, El Salvadorban

AFP / CAMILO FREEDMAN

Vannak inflációkövető eszközök

Persze válságban is lehetnek olyan kockázatos eszközök, amikkel nagyot lehet kaszálni, hiszen a válságok időszakai alatt is lehetnek olyan termékek, szolgáltatások, amelyekre különösen nagy igény mutatkozik. Az ezekhez kapcsolódó eszközök értéke ilyenkor jellemzően nő.

A járvány idején ilyenek voltak például az „otthonmaradós” részvények – az olyan vállalatok papírjai, amelyek otthoni szórakozási, távoli munkavégzéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. Vagy a vakcinafejlesztésben és -gyártásban érdekelt cégek részvényei.

Persze ezekkel az tud igazán nagyot szakítani, aki még a felívelés elején, sőt lehetőleg még az előtt száll be. A probléma, hogy senki sem lát a jövőbe, legföljebb tippelni lehet, melyik részvény, kötvény stb. fog szárnyalni. Ahogy azt is csak tippelni lehet, a növekedés tartós lesz-e, lesznek-e hullámvölgyek, és ha igen, mekkorák, vagy pedig lufiról van szó, ami egyszer csak kipukkad.

A befektetési tanácsadók ezért nem ajánlják, hogy akinek befektetni való pénze van, az mindet egy lapra tegye fel – különösen ne kockázatos lapra. Egy befektetési portfolióban persze lehet helyük magas hozammal kecsegtető kockázatos eszközöknek, ám különösen magas inflációs környezetben sok befektető elsődleges célja inkább a befektetés értékének megőrzése. Nem csak az arany jelent ilyen helyzetben mentsvárat, elérhetők inflációkövető eszközök, például van inflációkövető magyar állampapír is.