400 milliárdos kárt okoz a magyar gazdáknak az aszály

Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be – írja a Portfolio.hu.

A lap emlékeztet rá, hogy bizonyos termények esetében a gazdák nagyobb területben gondolkodtak, mint korábban. Például az árpa vetésterülete mintegy 30 százalékkal nőtt a korábbihoz képest, ám az össztermés 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A búza esetében is lényegesen kevesebb termés várható, ám itt egyelőre a teljes vetésterület nagyjából 31–32 százalékán fejeződött be az aratás, vagyis egyelőre inkább csak becsülni lehet a veszteségeket.

A Portfoliónak nyilatkozó piaci szereplők és szakértők szerint 2,1–2,4 millió tonna kukoricával és 600 ezer tonna napraforgóval lesz kevesebb az idei termés. Mivel a kukorica jelenleg minimum 120 ezer, a napraforgó pedig olcsón számítva is 250 ezer forintba kerül tonnánként, ezért ez

400 milliárdos veszteséget jellent a gazdáknak.

A kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket, de rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

A termési eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol. Ez aztán lehúzza az országos átlagot is.

Míg az átlagos években mintegy 2,5 millió tonna kalászos gabonát exportál Magyarország, addig az idei termés után ez a mennyiség nem lesz több 1 millió tonnánál.

MTI / Oláh Tibor

Az aszályhelyzet miatt az Agrárminisztérium az Európai Bizottsághoz fordul az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők érdekében – ezt közölte hétfőn Nagy István agrárminiszter. A miniszter szerint a rendkívüli aszályhelyzet miatt a növénytermesztők mellett az állattartók is súlyos károkat szenvednek el. A takarmány előállításhoz szükséges terméshozamok ugyanis messze a normális mennyiség alatt maradnak.

A tárcavezető szerint ezért fontos, hogy Magyarország soron kívüli engedélyt kért az Európai Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepterületekhez kapcsolódó időbeli kaszálási korlátozások feloldására. Nagy István abban bízik, hogy a Bizottság felméri a helyzet valódi súlyát, és az állatok ellátása érdekében lehetőséget ad az időbeli korlátozások mérséklésére. A tervezett intézkedéssel – amennyiben azt a Bizottság jóváhagyja – a miniszter szerint enyhíteni lehetne a gazdálkodók gondjain annak ellenére, hogy az aszállyal érintett területekről már csak csökkent értékű takarmány nyerhető ki.