Sokan felháborodtak a katás adózásról szóló törvényjavaslaton, tüntetést is szerveztek ellene, és kérdéses, egyáltalán marad-e egyáltalán bárki – már persze a taxisokat leszámítva – akinek megéri ezt az adónemet választani az ősztől. Ezért is figyelhettük érdeklődve, hogy bead-e a Fidesz olyan módosító indítványt a keddi szavazás előtt, amely legalább részben felpuhítja a javaslatot. A törvénytervezetet hétfőn adták be a parlamentnek, kedd délután már meg is szavazhatják, ilyenkor lenne még lehetőség változtatni a részleteken egy-egy módosító megszavazásával. Volt már példa arra, hogy ezekben a módosítókban visszakozott legalább részben a kormánypárt, szóval tényleg nem tét nélküli mindez.

Persze nem a két ellenzéki módosítót érdemes figyelni, ezeket papírforma szerint lesöprik az asztalról. Az igazán fontos az, hogy a parlament Törvényalkotási Bizottsága mit ad be, általában ők gyűjtik össze azokat az indítványokat, amelyeknek nagy esélyük van arra, hogy tényleg átmennek. Össze is ült a bizottság, beadták az összegző módosítójukat, és így kiderült, hogy kilenc ponton is átírnák a törvénytervezet szövegét. Méghozzá a következő kilencen:

1. azt, hogy közteherfizetési, egybeírjuk, nem kötőjellel,
2. azt, hogy idetartozik, egybeírjuk,
3. abba, hogy „értesítő levélben tájékoztatja kisadózót”, be kell tenni egy „a” névelőt,
4. abban, hogy adó- és vámhatóság, a kötőjel után kell egy szóköz,
5. a (4) bekezdése helyett elég azt írni, hogy (4) bekezdés,
6. olyan szó, hogy bevélt, nincs, helyette azt kell írni, hogy bevételt, a különadó-fizetésit pedig kötőjellel írjuk,
7. ahelyett, hogy „adó- és vámhatóság által nyomtatvány”, azt kell írni, hogy „adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatvány”,
8. azt, hogy teljeskörűen, egybeírjuk,
9. és egy ponton az elé, hogy „kisadózó vállalkozások tételes adója”, oda kell tenni, hogy „a”.

Úgyhogy mindenki megnyugodhat, a magyar nyelv épségén vasszigorral őrködik a bizottság. A kisadózás szabályai felett már kevésbé, úgy tűnik, az átmehet a parlamenten abban a formában, ahogy a kormány eredetileg elképzelte.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezen biztosan nem csodálkozik, ő a Világgazdaságnak nyilatkozott arról: kizárt, hogy a módosítás még puhulna a szavazásig. Arról is beszélt, hogy az MKIK a januári indulás mellett állt ki, és ugyan a tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a kamara javasolt, „kissé erőteljesre sikerült”.