Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A részletszabályok ismeretének hiányában senki nem tudja, hogy mégis mennyit kell majd augusztustól fizetniük azoknak, akik a kormány szerint túlfogyasztanak és ezért piaci áron számlázzák ki nekik a szolgáltatást – derül ki a 24.hu cikkéből. Erre a kérdésre Holoda Attila, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára (képünkön) sem tudott válaszolni, legfőképpen azért, mert mint elmondta, a gáz és a villany esetében nincs olyan, hogy piaci ár. A kormányinfón elhangzott, hogy ezt elvileg meg lehetne nézni az interneten, de Holoda rámutatott, hogy ha felmegyünk a gáztőzsdeoldalakra, mindenhol hasonló, de eltérő és folyamatos mozgásban lévő árakat fogunk találni. Az árammal ugyanez a helyzet. És hogy ezek közül melyik az a piaci ár, amelyikre a kormány gondol? Azt egyelőre nem lehet tudni.
Az biztos, hogy a kormányinfón közölt számok látványosan magasabbak a jelenlegi piaci viszonyoknál. A közlés napján például a magyar áramtőzsdén 350 euró volt egy megawatt áram, amiből 1 kilowattóra olyan 140 forint környékére jönne ki, ami lényegesen kevésbé fájdalmas végösszeg, mint a kormányinfón beközölt 240 forint. A gáznál pedig 120 forint/köbméter körül volt az átlagár, kérdés, hogyan lett ebből 900 forint feletti piaci köbméterár.
Holoda arról is beszélt a portálnak, hogy a hazai földgázkitermelés maximált, köbméterenkénti 30 forintos árral működik, így a Mol nem is nagyon erőlteti meg magát a kitermelésben, azt azonban nem tudni, hogy az import milyen áron érkezik az országba, ahogyan azt sem, hogy milyen ár szerepel például a hosszú távú magyar–orosz szerződésben, mert titkolják.
A volt helyettes államtitkár egyenesen blöffnek tartja a Németh Szilárd által közölt számokat, legalábbis a tőzsdei viszonyok egyáltalán nem indokolják őket.
Átgondolatlannak tartja a rezsibejelentést, szerinte jobb lett volna, ha fogyasztás szerint, sávosan határozzák meg, kinek mennyit kell fizetnie. De bele kellene férnie a szociális súlyozásnak, figyelembe kéne venni a rászorultság elvét, így például tekintettel kellene lenni arra is, ha több háztartás van egy fogyasztási helyen (például több generáció lakik együtt, illetve egy fogyasztási helynek minősül a társasház összes lakása stb.) – mondta a portálnak.
