A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett: ez év áprilisa óta az üzleti várakozások nagyjából 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, de júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött, figyelembe véve azt, hogy a lakossági felmérést még a „rezsiemelés” bejelentése előtt végezték. A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott.

Júliusban romlottak az ipari várakozások – az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett –, így az üzleti bizalmi index is csökkent. Bár a többi ágazat várakozása júniushoz képest javult, egyiké sem érte el a májusi szintet. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki és a várható termelés, a rendelésállomány, ezen belül az export, és a készletek megítélése.

Az építőipari termelők hangulata – kéthónapos romlás után – júliusban pozitívan korrigált. A magasépítők kilátásai ugyan tovább romlottak, de a mélyépítőké érezhetően javultak, bár továbbra is ez az alágazat a pesszimistább. Javult a rendelésállománnyal való elégedettség, az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos viszont csak kevésbé. A kereskedelmi bizalmi index ugyan kissé emelkedett júniushoz képest, de így sem sokkal magasabb a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál.

A kereskedelmi cégek főleg rendelésállományukat ítélték meg a júniusinál kedvezőbben, de eladási pozíciójukat is jobbnak látták, míg készleteiket kissé kedvezőtlenebbnek. A szolgáltató vállalkozások körében az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt javult, az előző negyedévi forgalomé viszont romlott.

Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza, ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben.

A cégek nagyobbik része júliusban áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött. A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz–ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúlyjavító lépései is hozzájárulhattak.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, s az elmúlt három év minimumára csökkent. A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.