Írásos interjút adott a Portfoliónak Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke az uniós gázmegtakarítási tervről azt írta a lapnak, hogy mivel Oroszország fegyverként használja az energiát, az EU hónapok óta készül arra, hogy az oroszok teljesen leállítják a gázszállítmányokat. Von der Leyen azt írta, a gázmegtakarítási terv életbe léptetésével minden uniós tagállam alá védőhálót feszítenek ki, és megvalósulhat az energiaszolidaritás.

A gáztakarékossági terv alól ugyanakkor felmentést kaphatnak egyes tagállamok: akik nincsenek közvetlen kapcsolatban egy másik uniós tagállam gázhálózatával, vagy egyáltalán nem részei az uniós gázhálózatnak. Portugália és Spanyolország például ilyen, ők Afrikából szerzik be a földgázt, illetve a spanyolok cseppfolyósított gázt is vesznek.

Arra a kérdésre, hogy az orosz energiától nem függő tagállamokat hogyan lehet rávenni a takarékoskodásra, Von der Leyen nem adott egyenes választ. Azt írta,

az egész unió összefügg, ha az egyik tagállamban ellátási zavar merülne fel, azt az egész államszövetség gazdasága megsínylené.

A szolidaritást említi újra, és bízik benne, hogy ebben a válságban is megőrizzük az „európai szellemet”.

Tele van kiskapukkal az EU gázspórolási terve, de Orbánt ezzel sem hatották meg

Győzelemként és Putyin megosztó törekvéseivel szemben az EU egységének demonstrálásaként tálalták az uniós gázspórolási tervet, ami tele van kompromisszummal, és csak Magyarország szavazott ellene.

A magyar energia-veszélyhelyzetről és a fosszilis tüzelők exporttilalmáról azt írta, hogy az ilyen egyoldalú intézkedések szerinte inkább súlyosbítják, mint sem enyhítik a krízist.

„Ez egy európai léptékű válság. Ezért európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”

– írta.

A gázfogyasztás csökkentése nagyon komoly kihívásokkal jár az iparban. Erről Von der Leyen azt írta, irányt mutatnak a tagállamoknak, hogyan érjenek el csökkenést az iparban úgy, hogy közben biztosítják a társadalom és az értékláncok zavartalan működését. Például aukciós vagy pályázati rendszereket hozhatnának létre a fogyasztáscsökkentés ösztönzésére. Németország már döntött egy ilyen újítás bevezetéséről:

Ha nem jön az orosz gáz, jön a német gázaukció

Az energiaválsághoz egyre közelebb sodródó Németország egyszerre több megoldást is fontolgat arra az esetre, ha az oroszok végleg elzárnák a gázcsapot. Az egyik eszközük egy olyan gázaukciós modell bevezetése, amely érdekeltté teszi a vállalatokat a fogyasztásuk visszafogásában.

Az orosz olajat sújtó szankciók alól Magyarország felmentést kapott, hozzánk még jöhet orosz olaj a Barátság csővezetéken. Arra a kérdésre, hogy meddig lesz ez így, Von der Leyen csak annyit írt, hogy ideiglenes kivételt kaptunk, a lehető leghamarabb visszatérnek a kérdésre.

A Save gas for a safe winter terv ideiglenesen engedélyezi a szén és az olaj felé fordulást, a gázspórolás érdekében. Ez nincs összhangban a 2030-as, EU-s klímacélokkal, mutatott rá a Portfolio. Az EB-elnök szerint ezek csak átmeneti megoldások lehetnek, de az biztos, hogy az energiaválság „messze nem” távolítja el őket az Európai Zöld Megállapodásban rögzített céloktól, sőt, a zöld energiára való átállás ütemének felgyorsítására ösztökéli az EU-t. Rámutat, hogy az orosz gáztól való függetlenedés zöld célokat is szolgál, és ott van a 300 milliárd eurós REPowerEU-terv, mellyel a megújuló energiák további terjedését segítik majd elő.

Az Oroszország elleni EU-s szankciók hatásosságáról pedig azt írta,

„keményen és mélyen belehasítanak az orosz gazdaságba”.

Májusban az orosz autógyártás 90 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, a nyugati vállalatok kivonultak az országból, a nyugati termékek hiánya az orosz gazdaság modernizálását is akadályozza. Az összes fejlett technológia tekintetében Oroszország 45 százalékban Európától és 21 százalékban az Egyesült Államoktól függ. Így gazdasága egyre inkább stagnálni és elszigetelődni fog, írta Von der Leyen.