Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egyre durvább képet mutatnak a G7 gazdasági portál élelmiszerár-mérései: az elmúlt egy évet nézve az találták, hogy a magyar boltokat több hullámban ütötte meg a drágulás. Az első hullámban, 2021 végén a korábbi 1–2 százalékról 10 százalék környékére ugrott az éves alapon mért infláció, azonban február-márciusban 10 helyett már 20 százalékról volt szó, újabban pedig minden hónapban 5 százalékkal nagyobb értéket mérnek a szakértők.
Így az áprilisi húsz százalékról májusra 25, júniusra 30, júliusra pedig 35 százalékos áremelkedés lett. Viszont azt kiemelnénk, hogy éves alapról van szó, vagyis nincsenek beleszámolva a szezonális hatások.
A G7 négy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) termékeit nézték végig, és arra jutottak, hogy
a zsemle és a kifli ára 120 százalékkal emelkedett, a félbarna kenyéré pedig 107 százalékkal, a spagetti tésztáért pedig a tavaly ilyenkori ár dupláját kell a kasszánál hagynunk.
A trappista sajt 92 százalékkal, a só 69 százalékkal, a kefir és a tejföl 50-50 százalékkal, a liszt pedig 25 százalékkal ugrott el.
„Amit egy éve a négy bolt átlagában még 16 324 forintért megkaptunk, azért most 21 930 forintot kellett fizetnünk, ez 34,3 százalékos emelkedésnek felel meg” – összegezte tapasztalatait a G7 stábja.
Az élelmiszerárak száguldásáról korábban itt írtunk bővebben:
Amit kisütöttek, azt esszük: miért drágul ennyire durván az élelmiszer?
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
(Nyitóképünk illusztráció)
