Amit kisütöttek, azt esszük: miért drágul ennyire durván az élelmiszer?

Nehézkesen indul a befőzési szezon. Némely hipermarketben személyenként csak öt kiló cukrot lehet megvásárolni, ha egyáltalán van belőle a polcokon. A hiány láttán a szentendrei Sparban a vevők a minap keményen összeszólalkoztak az alkalmazottakkal: elvárták volna, hogy telefonon megkérdezhessék, érkezett-e cukor, sőt akadt olyan idős vásárló, aki félre szeretett volna tetetni néhány zacskóval. Mindeközben a húsospult eladói azért mordultak rá vevőikre, hogy ne náluk reklamáljanak az általános drágaság miatt, hiszen az árakat nem ők találják ki. Mindenesetre a hétről hétre dráguló termékek árszintje – sertéshúsé, tejé, vajé, kenyéré – elszakad a csirkemell, a cukor, az étolaj szabályozott árától, ami egyre nagyobb feszültséget kelt. Ötven százalékkal is többet kellene fizetni a hatósági áras élelmiszerekért, ez a védelem a piaci árrobbanás ellen – mondta hétfőn egy sajtótájékoztatón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Lehet, hogy a tényleges inflációt ily módon kozmetikázó árstop teszi, de az agrárminiszter ügyet sem vet arra, hogy

a mezőgazdasági termelői árak egy év alatt, áprilistól áprilisig 45 százalékkal emelkedtek.

Azt sem kommentálta, hogy az élelmiszerek fogyasztói ára a hét alapvető termék árrögzítése ellenére 18,6 százalékkal lódult meg a tavaly május óta eltelt esztendőben, ami több mint kétszerese az euróövezet élelmiszer-inflációjának.

Az elmúlt napokban Nagy István a kormany.hu-n közölt tudósítások alapján jól megdicsérte az agrárszakképzést, méltatta az agrártermékek növekvő kivitelét, illetve a nemzeti identitást erősítő hungarikumokat, de a tárcája profiljába tartozó termékek hónapról hónapra gyorsuló inflációját még véletlenül sem hozta szóba. Csupán Feldman Zsolt államtitkár pendítette meg egy konferencián, hogy „a háborús helyzet és a szankciós politika táplálja az inflációs hatást”. Ha viszont táplálja, akkor az már eleve létezett, gondolhatja nem is alaptalanul az a vásárló, aki fél éve azzal szembesül, hogy a magyarországi inflációt főleg az élelmiszerek – és a lakhatással kapcsolatos kiadások – áremelkedése hajtja felfelé.