“Észtország úgy döntött, hogy a jövőben nem vesz részt a kelet-európai-kínai együttműködési platform munkájában. Észtország a jövőben is konstruktívan kíván együttműködni Kínával” – áll a hivatalos elbocsátó szép üzenetben. Amelyben az észtek azt is siettek hangsúlyozni, hogy csúcstalálkozón “utoljára múlt februárban vettek részt”. Azóta alacsonyabb szinten képviseltették magukat.

Lettország hasonlóképp nyilatkozott: “Átvizsgálva jelenlegi külügyi és külkereskedelmi prioritásainkat úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük az együttműködést a kelet-európai-kínai platformmal”.

Korábban Litvánia nyíltan konfrontálódott Pekinggel, mert magasabb szintre emelte tajvani képviseletét. Kína erre kereskedelmi embargóval válaszolt. Mindez megmutatta, hogy nem veszélytelen az Új Selyemút diplomáciája, amely a kínai befolyás növelésére törekszik mindenütt a világon.

A csoportban így most 9 EU tagország (Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország Románia, Szlovákia, Szlovénia) és 5 azon kívüli állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamit természetesen Kína tag.

Miért most?

Kína moszkvai nagykövete – most először – megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást “kierőszakolta” azzal, hogy nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit. Ez Putyin álláspontja, de eddig Peking óvakodott ennek nyílt támogatásától. Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnökének tajvani látogatása viszont befagyasztotta a kínai-amerikai viszonyt, és felmelegítette a kínai–orosz barátságot.

Pedig nem is oly rég Hszi Csinping elnök kirúgta külügyi államtitkárát, aki többször is azt hangsúlyozta: Kína és Oroszország barátságának határa a csillagos ég. Hszi Csinping elnök és Joe Biden hosszas telefonbeszélgetést folytatott nemrég, mert Pekingnek százszor fontosabb az Egyesült Államok, mint Oroszország, de a szimbolikus gesztusok épp elegendőek ahhoz, hogy felháborítsák azokat a kelet-európai államokat, melyek különösen tartanak Moszkvától hiszen a Baltikum sokáig az orosz birodalom része volt.

Peking érzékelte a veszélyt, ezért tapasztalt diplomatáját, Huo Juzsent küldte a térségbe áprilisban, amikor már javában zajlott Oroszország agressziója Ukrajnában. Azt nem lehet tudni, hogy a kínai diplomata milyen eredményre jutott, de az tény, hogy idén nem hirdettek meg új csúcstalálkozót a kelet-európai-kínai platformon, melyen hagyományosan Hszi Csinping elnök vagy Li Kocsiang miniszterelnök szokta képviselni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát – írja brüsszeli Politico.