Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
6,5 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, az év első három hónapjához viszonyítva pedig 1 százalékos volt a növekedés – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal az első becslése számait. Most pedig már azt is közzétették a statisztikusok, miből állt össze a nagy növekedés.
Nem nagy meglepetés, hogy miután tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt, a vendéglátás és a turizmus lassan tért csak magához, most az akkorihoz viszonyítva szép növekedés látszik. Idén aztán a kereskedelem kapott még egy nagy löketet: az év eleji kormányzati osztogatás hatására többet kezdtek el vásárolni. Most, a nyár végén már látszik az, hogy az elszálló infláció miatt többen spórolnak, de a vizsgált időszakban ez még nem így volt. A benzint pedig úgy veszik, mintha ingyen osztogatnák.
Így jöhetett ki az, hogy a GDP 6,5 százalékos növekedéséből önmagában a szolgáltató szektor 5,7 százalékpontot magyaráz.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 10,5 százalékkal lett nagyobb. A legnagyobb, 46,2 százalékos növekedést a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban mérték, ami nem is csoda, hiszen tavaly áprilisban a járvány miatt nulla közelében állt a szektor, és utána is csak lassan lendült be. 20 százalék fölött (20,8) nőtt a művészet, szórakoztatás teljesítménye, ahol szintén nem nehéz felfedezni a bázishatást. De ugyanígy óriásit, 20,9 százalékot nőtt a szállítás, raktározás is. A kereskedelem hozzáadott értéke az osztogatás és a benzinroham hatására 9,1 százalékkal emelkedett.
Az ipar teljesítménye 3,9 százalékkal nőtt, ez 0,9 százalékpontot tett hozzá a GDP-növekedéshez. A jó hír itt az, hogy az orosz–ukrán háború egyelőre nem tette tönkre a magyar ipart. A hatásai természetesen látszanak, de csak abban, hogy drágul minden – az ipari termelői árak két számjegyű növekedés már normává vált. Gyárakat tömegesen bezárni viszont nem kellett, nem álltak át sok helyen egy műszakos munkaidőre, vagyis a termelés folytatódott. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 0,4 százalékkal nőtt.
Ezt emeltük ki akkor is, amikor azt néztük meg, mennyire számít egyáltalán egy ilyen jó GDP-adat, miközben az infláció két évtizedes rekordon van, a forint pedig sosem volt ennyire gyenge. A növekedés hajszolása részben mesterségesen gerjesztett folyamat, de nem csak szemfényvesztés: világos kormányzati cél, hogy a 2008-2009-es válsággal ellentétben most sokkal jobban szétterüljenek a problémák. 2008 után néhány százezer ember munkanélkülivé válása, a cégek rémes helyzete és a devizahitelesek krízise jelentette a válságot, most a cél az, hogy munkahelyek megmaradjanak, így fizetést kaphasson mindenki, aki akar dolgozni, viszont közben a harmatgyenge forint és az óriási infláció terheit nyögik több millióan.
Mennyire számít a nagy GDP-növekedés, ha eközben az infláció és a forintárfolyam is rémes?
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási - lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008-2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Ahogy az várható volt, a magyar gazdaság legrosszabb helyzetű ágazata a súlyos aszályt megszenvedő mezőgazdaság volt. Ennek a hozzáadott értéke hatalmasat zuhant, 35,5 százalékkal volt kisebb, mint 2021 április-júniusában.
A KSH úgy számol, hogy csak a mezőgazdaság 1,1 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést.
A háztartások tényleges fogyasztása 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest, ezen belül a Magyarországon belüli fogyasztási kiadás 11,4 százalékkal lett magasabb.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,1 százalékkal bővült, a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.
Nagy kérdés persze, hogy ez az egész növekedés meddig fenntartható. A kereskedelemben – leszámítva a benzinrohamot – már látszik, hogy sokan elkezdtek spórolni a durva infláció miatt, a 2021-es lezárások miatti bázishatás lassan, de biztosan kifut a következő hónapokban, és az is egy izgalmas kérdés lesz, hogy a megemelkedő rezsiszámlák miatt hányan kezdik el nagyon visszafogni a fogyasztásukat, illetve a cégek hogy bírják el a költségeik emelkedését.
