Az osztogatás és a benzinroham lökött egy nagyot a magyar GDP-n

6,5 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben 2021 április-júniusához képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első felében összesen 7,3 százalékos a növekedés.

Persze 2021 elejéhez viszonyítva annyira nem nehéz nagy növekedést elérni, hiszen akkor még jókora lezárások voltak a járvány miatt, így most az is komoly emelkedésként jelenik a statisztikában, ha minden visszatér a rendes kerékvágásba. Épp ezért a szokásosnál is érdekesebb az, hogy az idei első negyedévhez képest miként alakult a mutató, és ez nem is rossz:

1,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye január-márciushoz viszonyítva.

Negyedéves alapon ez még így is a második leggyengébb adat, mióta 2020 közepén kijöttünk a járvány első hulláma alatti nagy leállások okozta gazdasági sokkból, de ahhoz képest, hogy több elemző stagnálás közeli állapotot várt, elfogadható ez a szám. Rendes körülmények között azt lehetne még kiemelni itt, hogy a 6,5 százalékos éves alapú növekedésnél az elmúlt egy évben csak magasabbakat láttunk – de nyilván a járvány alatti lezárások miatt rendeshez közelítő körülményekről sem nagyon lehetett beszélni.

Az eddig kiadott adatok alapján azt lehetett várni, hogy a külföldiek érkezése és a brutális benzinvásárlási adatok lökhetik valamivel feljebb a GDP-t az első negyedéves szintről. Az ipar teljesítménye nem nagyon változott az év első három hónapja óta, a szolgáltató szektor azért lehetett valamivel jobb, mert jönnek a külföldiek, még ha nem is annyian, mint a válság előtt. Ahogy azt már bemutattuk, ezúttal 3+1 fő ok miatt láthatunk az egy évvel korábbihoz képest növekedést:

• a kormányzati osztogatás miatt az év második három hónapjában kimondottan sokat költhettek az emberek,
• az orosz–ukrán háborút érzi ugyan az ipar, de még csak a drágulást hozta el, komolyabb leállást a termelésben nem,
• 2021 elején-közepén, amivel a mostani számokat összehasonlítjuk, főleg a szolgáltató szektorban nagyobb leállás volt, így most látjuk a bázishatást,
• a +1 ok pedig, ami annyira nem is a növekedést magyarázza, hanem azt, hogy miért jobb a helyzet, mint ahogyan azt valószínűleg sokan érzik: nagyon sok rossz fejlemény előre jelezhető, de az április-júniusi GDP-számban még nem mutatkozik meg.

A KSH azt hagyományosan később teszi közzé, hogy pontosan miből áll össze a GDP-adat. Egyelőre annyit írtak, hogy leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások húzták a gazdaságot. Az iparon belül az étel- és italgyártás, valamint a villamos berendezések gyártása teljesített jól, a szolgáltató szektorban pedig főleg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. Az sem meglepetés, hogy az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljesítménye lehetett nagyon rossz, az fékezte a növekedést.

A már korábban közzétett adatokból is látható, hogy milyenek voltak a gazdaság fő irányai.

Az ipari termelés munkanaphatás nélkül számolva áprilisban 4,7, májusban 3,4, júniusban 4,8 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Azaz egyelőre a háború még csak bajt okozott a magyar ipar számára, katasztrófát nem, eddig nem kellett leállítani gyártósorokat tömegesen, sem egyműszakos munkarendre átszervezni a gyárakat.

A kereskedelemnek elég jó hónapjai voltak: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 15,8, májusban 11,1, júniusban 4,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ennek egy részét az magyarázta, hogy a kormány tavaly november és idén március között úgy szórta a pénzt az emberek közé, mint ha nem lenne holnap. Ez durván felpörgette az inflációt, de megdobta a fogyasztást is.

A kormányzati intézkedések közül külön is ki kell emelni a benzinár maximálását, aminek hatására egészen hihetetlen mértékben emelkedett meg az üzemanyag-forgalom – a magyarok is pazarlóan vásároltak, és amíg ezt a szabályok lehetővé tették, külföldről is sokan jöttek át benzinért. Áprilisban 37,3, májusban 37,5, júniusban 23,6 százalékkal nagyobb volt a benzinkutak forgalma az egy évvel korábbinál.

A szolgáltató szektorban pedig egyrészt a turizmus fellendülése miatt volt növekedés: havi szinten 250–650 százalékkal több külföldi érkezett ide, mint tavaly ilyenkor, ami ugyan még mindig nem éri el a járvány előtti utolsó tavasz és nyár forgalmának kétharmadát sem, de ahhoz képest, hogy egy éve mi volt, már sokkal több pénzt hagynak itt a vendégek. Másrészt pedig 2021-ben csak április végén jött a vendéglők terasznyitása, a belföldi turizmus is csak május elején indulhatott újra, és egy kisebb boltzár is volt még áprilisban, úgyhogy éves alapon természetes, hogy most látványos ahhoz viszonyítva a növekedés.

Arról viszont a szokásosnál is nehezebb előrejelzést adni, mi történhet ez után, például hogyan változik majd a most közölt április-júniusihoz képest a harmadik negyedéves adat (miközben már most majdnem napra pontosan a harmadik negyedév felénél járunk). Június vége óta a már korábban sem kis infláció még tovább nőtt, kiderült, hogy jön a rezsiemelés, és a kata szabályainak megváltoztatása is sokakat rosszul érint. Minden adott ahhoz, hogy többen kezdjenek el spórolni rosszabb időktől tartva, a fogyasztás visszaesése pedig visszavetheti a teljes gazdaságot.