Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Rég nem látott mélységben a brit fizetőeszköz, ehhez pedig nagyban hozzájárult az új kormány is. Meg az amerikai jegybank.
Bár az utóbbi időben jelentősen felbolydult a pénzpiac és folyamatosan dőltek meg a történelmi rekordok több devizapár esetében, a font viszonylag jól tartotta magát. Viszonylag nagyobb bukás nélkül túlélte a brexitet, a koronavírus-válságot és az ukrajnai háborút is, ám egy adócsökkentési program és a háztartási rezsi támogatása úgy tűnik már túl sok volt egyszerre.
Na de mi is történt? Múlt hét pénteken a Lizz Truss vezette brit kormány bejelentett egy több mint 100 milliárd fontos, túlzások nélkül történelminek nevezhető programot. A tervek szerint London összességében 60 milliárd fontot költene arra, hogy kisegítse az elszálló energiaárak miatt nehéz helyzetbe került háztartásokat és további 45 milliárdot az adócsökkentés vinne el.
Az elképzelések leginkább a jövőbeli lépések elhalasztását jelentik:
Ezek a lépések önmagában is rendkívüli lyukat ütnek a brit költségvetésen és jelentősen növelheti az inflációt, ám ez önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy ekkorát zuhanjon a font. Ahhoz több másik lépés is kellett: egyrészt a brit jegybank épp egy nappal korábban közölte, hogy recesszióba tart a gazdaság, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke legutóbbi ülésén pedig úgy fogalmazott, hogy USA-ra az eddig vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és magasabb infláció vár, ezért pedig a Fed hajlandó továbbra is emelni az alapkamatot. Ez pedig a szokásos reakciót váltotta ki: a befektetők elkezdtek szabadulni a kockázatos eszközöktől és a biztosnak tekintet dolgokba befektetni, mint például a dollár.
Ezzel pedig egyszerre jelentkezett az, hogy a zöldhasú erősödésnek indult, a font gyengülésnek, így jutottunk el odáig, hogy 1 font hétfő kora délután 1,07 dollárt ért, azaz közel kerültünk a paritáshoz, ilyen pedig évtizedek óta nem volt.
A befektetők ugyanis félnek: szerintük félő, hogy egy ekkora kiigazító programmal, aminek fedezésére hitelt vehet fel a kormány, az Egyesült Királyságnak rekordszintre nő az államadóssága. Félelmük szerint ugyanis az adócsökkentések nem fogják annyira felpörgetni a gazdaságot, hogy az megtérüljön. Ez pedig már az állampapírok hozamán is meglátszódik: a tízéves brit államkötvények kamata a pénteki 3,83 százalékról meredeken megindult felfelé.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.