Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Minden rossz, és csak még sokkal rosszabb lesz, kivéve a munkaerőpiacot, az csak egy kicsit lesz rosszabb – nagyon röviden így lehetne összefoglalni a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentését. Az MNB három havonta teszi közzé az előrejelzését arról, mit vár a magyar gazdaságban, márpedig most három hónap alatt sokkal több esemény történik, mint egy átlagos, nyugodt időszakban egy év alatt. Így aztán nem csoda, hogy a legutóbb, júniusban kiadott előrejelzést teljesen át kellett írni.
A gazdaság legfontosabb mutatószámai (mindez pdf-ben innen tölthető le) a következőképp alakulhatnak az MNB szerint:
- Az infláció 13,5-14,5 százalék között lehet idén, jövőre pedig 11,5-14 százalék között,
- a GDP idén 3-4 százalékkal nőhet, jövőre csak 0,5-1,5 százalékkal,
- a munkanélküliség idén 3,5 százalékos lesz, jövőre 3,5-3,7 százalék közötti,
- a reáljövedelem idén 3,6-3,8 százalékkal nőhet, jövőre 2,7-3,7 százalékkal csökken.
Ez jókora romlás ahhoz képest, hogy az előző, júniusi jelentésben még a legrosszabb esetben is csak 12,6 százalékos inflációt vártak 2022-re. De az igazán súlyos az, hogy a 2023-as előrejelzés mennyire romlott: júniusban még 6,8-9,2 százalékos inflációt és 2-3 százalékos GDP-növekedést mondtak a következő évre.
Könnyen jött, könnyen ment a választási pénz
Mindez alig több, mint fél évvel az után történik, hogy a kormány a választás előtt elképesztően sok pénzt osztogatott el. Az MNB ezt korábban körülbelül 2000 milliárd forint összegűre becsülte, most viszont csak azzal számoltak, ami már idén érkezett meg a számlákra, ez együtt 1592 milliárd forint volt.
Mindennapi kiadások, bevásárlás hipermarketben
Reviczky Zsolt
Mint kiderült, mostanra ebből a pénzből alig 500 milliárd maradt meg.
Egész pontosan a következő történt:
- 595 milliárd forintot a mindennapi kiadásokra költöttek el,
- 427 milliárdot egyszeri nagyobb kiadásokra,
- 70 milliárd forintot fordítottak hiteltörlesztésre,
- a maradék 500 milliárd van most még ott megtakarításként, amit a nehezebb időkben fel lehet használni.
A mindennapi kiadások közel 600 milliárdjából nagyjából 400 milliárd forintot a vendéglátásban és a szupermarketekben, barkácsáruházakban költöttek el. A 427 milliárdos „egyszeri nagyobb kiadások” tételből azt az MNB sem tudja megmondani, hogy mennyit fordítottak új lakás vásárlására – aminek a hatását legalább hosszú távon lehet élvezni – és mennyit költöttek el egy új autóra vagy egy nyaralásra.
Jön a 20 százalék fölötti infláció
A drágulás tempója még tovább nő, pedig már most sem kicsi. Az infláció 2022 utolsó hónapjaiban 20-22 százalékos is lehet az előrejelzés szerint. Aztán jövőre már lassulni kezd, 2023 második felében pedig még inkább lelassul az áremelkedés, de ez is csak annyit fog jelenteni, hogy a mostani szintről még 11,5-14 százalékkal tovább drágul.
A jegybank szerint több tényező vezet el együtt ahhoz, hogy jövőre már legalább olyan hónapjaink nem lesznek, amikor 20 százalék feletti inflációtól kell félni. Megérkezik a bázishatás – hiszen sok termék ára idén ugrott nagyot –, a monetáris politikai szigortól is azt várják, hogy addigra beérik, ha már idáig nem sikerült. Ennél is fontosabb, hogy a recessziós kilátások miatt csökkenhetnek a globális nyersanyag- és energiaárak, és persze a jegybank finom megfogalmazásában
„a lassuló fogyasztói kereslet fegyelmezi az átárazásokat”,
kevésbé szépen: nem tudnak már hova árat emelni a cégek, mert nem maradna, aki kifizesse.
Az MNB úgy számol, hogy a lakossági energiaár emelése idén szeptembertől egy éven át (hiszen mindig a 12 hónappal korábbihoz viszonyítják az inflációs mutatóban az árakat) 2,5-3 százalékponttal dobja meg az inflációt. A szabályozott energia ára idén 20 százalékkal nőhet 2021-hez képest úgy is, hogy a drágább rezsit csak szeptembertől kell fizetni. Tovább súlyosbítja a bajokat az aszály, ez akár 1 százalékponttal is megnövelheti az áremelkedést.
Eddig nagy volt a növekedés, most fékez egy óriásit
Idén 3-4 százalékkal fog nőni a GDP az előrejelzés szerint. Ez önmagában nem rossz, de ha hozzátesszük azt, hogy az első félévben 7,3 százalékos volt a növekedés, látszik, hogy az év utolsó hónapjaira nagyon komoly fékezést jelentene egy ilyen szám. Jövőre pedig már alig lesz növekedésünk.
Hogy bírjuk ki ezt az egészet?
Ezeknek a folyamatoknak az egyik, igencsak rossz következménye az lesz, hogy a munkanélküliségi ráta megnő. A gazdaságunknak azonban ez lesz az a részlete, ahol a legkevésbé várhatóak igazán súlyos következmények, az idei 3,5 százalékos után jövőre 3,5-3,7 százalékos lesz az MNB szerint a munkanélküliség, azaz ha lesznek is elbocsátások, ezt már 2023 végére korrigálhatja a munkaerőpiac.
A jegybankban úgy számolnak, hogy a munkaerőpiac általában féléves késéssel reagál a gazdasági teljesítmény lassulására, ezért az idei év végén lehet több elbocsátás. A versenyszférában jövőre azért még a legoptimistább forgatókönyv szerint is 0,1 százalékponttal csökkenni fog a foglalkoztatottság az ideihez képest, a pesszimistább opció a 0,3 százalékpontos visszaesés.
Az élelmiszeren túl jelentős összeget költöttünk el barkácsáruházakban is
Fülöp Máté
A cégek inkább a beruházásaik visszafogásával próbálják majd túlélni az előttünk álló rosszabb időt, és hitelből is kevesebbet vehetnek fel. Ami pedig a lakosságot illeti: ad némi segítséget az, hogy az elmúlt években nagyot nőtt a reálbér, emiatt már a középosztály alja is nettó megtakarítóvá vált, így egy kicsit könnyebb lehet alkalmazkodniuk a magasabb árakhoz. De a legfontosabb változás még így is az lesz, hogy
az MNB a megtakarítások átmeneti leépülésére számít, azaz arra, hogy az emberek elkezdik felélni, amit eddig félre tudtak tenni.
