szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Stagnálás jellemezte a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro rendszerét, és ebből nehéz lesz kimozdulni a jelenlegi kedvezőtlen világgazdasági feltételek között.

“Reformokat, privatizációt, adócsökkentést ígért Jair Bolsonaro, hogy becsalogassa a külföldi tőkét, de ebből jóformán semmi sem valósult meg” - mondja a Neoma Business School kutatója. Gabriel Gimenez Roche, aki a francia közszolgálati rádiónak, az RFI-nek nyilatkozott emlékeztetett arra, hogy semmit sem láthattunk a privatizációból vagy az adócsökkentésből a gyakorlatban. A reformok nem strukturálisak, hanem esztétikaiak voltak: könnyebb lett például az új vállalkozások beindítása vagy megszüntetése, a családi pótlékot átkeresztelték brazil segélynek. Az összegét csak az utolsó időkben emelték kis mértékben, hogy szavazatokat szerezzenek Bolsonaronak.

“Brazíliának az a fő baja, hogy akárki is kerül kormányra, az óvakodik a strukturális reformoktól. Ebből az következik, hogy Brazília helyzete a nemzetközi konjunktúrától függ.”

33 millió ember éhezik Latin-Amerika legnagyobb országában. Számuk 73%-kal nőtt 2020 óta. Ezért Bolsonaro a felelős vagy a világgazdaság kedvezőtlen konjunktúrája? A szakértő szerint mindkettő. "A világgazdaság válsága Bolsonaro elnöki korszakának a kellős közepén érkezett. Nem tudhatjuk, hogy mi lett volna, ha igazi reformokkal kezdett volna. Dehát nem kezdett. Láttuk, hogy miképp kezelte Bolsonaro a Covid-19-világjárványt. Ez egyáltalán nem növelte a külföldi befektetők bizalmát. Nagyon sok vállalkozás tönkrement, mert nem kapott segítséget az államtól.

Brazília nyersanyagexportőr, márpedig mind a bányászati, mind a mezőgazdasági termékek iránt jelentősen csökkent a kereslet a pandémia idején. A világgazdaság újraindult, de a logisztikai láncok meggyengültek” - ezek mind rontották az ország esélyét a világpiacon.

Mit tehet a megválasztott elnök? “Egészen más a világgazdaság helyzete ma, mint riválisa, a választás első fordulójában meglepetésre a legtöbb szavazatot megszerző Inácio Lula da Silva elnökségei idején, 2003-2010 között. Akkor nagy volt az igény a brazil nyersanyagokra, ma ez kisebb, mert sok ország küzd az energiaválsággal, az inflációval. Magasabbak a kamatok is, ami nem kedvez a növekedésnek" - idézi fel a szakértő.

Brazíliában hagyományosan magas a munkanélküliség, ez most 14%. Az infláció 7%. Ezek hivatalos adatok, a valóságban ezek az értékek magasabbak lehetnek. Az államadósság meghaladja az éves GDP 100%- át. Brazília ráadásul nagymértékben függ Kínától. Az importált iparcikkek jórésze onnan érkezik, de most ott is gondok vannak.

Sokan reménykednek Lula elnök visszatérésében, de ők könnyen megfeledkeznek arról, hogy ő sem hajtott végre semmilyen strukturális reformot. Abból profitált, hogy jó volt a nemzetközi konjunktúra. Most nem jó, vagyis a brazil elnök - még ha akarna is reformokat véghezvinni - sokkal nehezebb feltételekkel néz szembe, mint korábban” - hangsúlyozta a Neoma Business School kutatója, aki a francia közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

 

Erőszakos kampányhajrá jöhet Brazíliában

Nem sikerült első körben elnököt választani Brazíliában, mert egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát. Nem a jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro fordul az első helyen, kihívója, Luiz Inacio Lula da Silva ugyanis a voksok 48 százalékát szerezte meg. Nagyon nehéz egy hónap várhat most Brazíliára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!