Bár a magyar internetezők vásárlási szokásait ugyan folyamatosan alakítják az infláció hatásai, a jól megszokott minőségből nem tervezünk lényegesen lejjebb adni – derül ki a GKID piackutató cég felméréséből, melyet az eMAG megbízásából készítettek. Az eredmények szerint az

alapvető élelmiszerekből, kozmetikumokból, ruhából és cipőből nem hajlandó olcsóbbat venni a vásárlók többsége, inkább hajlanak a vásárolt mennyiség csökkentésére.

A közlemény szerint az év hátralévő részében a webáruházakban kínált akciós, kedvező árú termékek szerepe fontosabbá válhat, hiszen a válaszadók közel 80 százaléka vélte úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a korábbinál jobban oda fog figyelni az árak alakulására. A rutinos online vásárlók a havi nagybevásárlást jobban megtervezik, és várhatóan nem a mosószer, pelenka, liszt vagy száraz tészta elfogyásához, hanem az online akciók, készletkisöprések idejére időzítik azt.

Mi kerül a trappista sajtban 4000 forintba, ha magyar termék?

Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat?

Miután a felmérés szerint csaknem minden második vásárló (49 százalék) bizonytalan abban, hogyan fogja megosztani vásárlásait az online és offline csatorna között, megfelelő árstratégiával és kommunikációval a hazai webáruházak a kedvezőtlen helyzetben is új vásárlókat terelhetnek platformjaikra – közölték.

A kutatás eredményei szerint a magyar internetezők legnagyobb szegmense a nem alapvető élelmiszerek (például édesség, alkohol) beszerzésén (76 százalék), továbbá ételrendelésen és éttermi fogyasztáson (65 százalék), illetve a rezsiköltségeken (63) kezdett el vagy tervez spórolni, alkalmazkodva a jelenlegi gazdasági körülményekhez. Ezzel szemben legkevésbé a tisztálkodási szereken, kozmetikumokon (15%) és az alapvető élelmiszereken (20%) terveznek spórolni a magyar internetezők. A kutatás másik érdekes megállapítása, hogy a digitálisrezsi-költségeken – tehát például online tárhelyen, streaming-előfizetésen) csupán a válaszadók alig több mint ötöde (21%) tervez költséget csökkenteni, bár ennek az is lehet az oka, hogy sokuknak eleve nincs, vagy minimális az ilyen jellegű kiadása.

Az alapvető élelmiszerek (liszt, cukor, tészta, hús, konzerv) esetében a válaszadók 35 százaléka tervez olcsóbb termékek beszerzésével spórolni, míg a fogyasztást csak 22 százalék tervezi csökkenteni. E kategóriában azoknak az aránya is rendkívül magas (42%), akik a kevesebb költést kombinálnák az olcsóbb termékek választásával. Az ételrendelés, éttermi fogyasztás terén is ragaszkodunk a minőséghez: inkább jellemző a kevesebb költés szándéka (78%), mint az olcsóbb alternatíva keresése (csupán 3 százalék) – és a két takarékossági módszer kombinálását is csupán a netezők 18 százaléka alkalmazná.