Inkább kevesebb mennyiséget viszünk haza, de a minőségből nem akarunk lejjebb adni – derül ki egy új kutatásból.
Bár a magyar internetezők vásárlási szokásait ugyan folyamatosan alakítják az infláció hatásai, a jól megszokott minőségből nem tervezünk lényegesen lejjebb adni – derül ki a GKID piackutató cég felméréséből, melyet az eMAG megbízásából készítettek. Az eredmények szerint az
alapvető élelmiszerekből, kozmetikumokból, ruhából és cipőből nem hajlandó olcsóbbat venni a vásárlók többsége, inkább hajlanak a vásárolt mennyiség csökkentésére.
A közlemény szerint az év hátralévő részében a webáruházakban kínált akciós, kedvező árú termékek szerepe fontosabbá válhat, hiszen a válaszadók közel 80 százaléka vélte úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a korábbinál jobban oda fog figyelni az árak alakulására. A rutinos online vásárlók a havi nagybevásárlást jobban megtervezik, és várhatóan nem a mosószer, pelenka, liszt vagy száraz tészta elfogyásához, hanem az online akciók, készletkisöprések idejére időzítik azt.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
Miután a felmérés szerint csaknem minden második vásárló (49 százalék) bizonytalan abban, hogyan fogja megosztani vásárlásait az online és offline csatorna között, megfelelő árstratégiával és kommunikációval a hazai webáruházak a kedvezőtlen helyzetben is új vásárlókat terelhetnek platformjaikra – közölték.
A kutatás eredményei szerint a magyar internetezők legnagyobb szegmense a nem alapvető élelmiszerek (például édesség, alkohol) beszerzésén (76 százalék), továbbá ételrendelésen és éttermi fogyasztáson (65 százalék), illetve a rezsiköltségeken (63) kezdett el vagy tervez spórolni, alkalmazkodva a jelenlegi gazdasági körülményekhez. Ezzel szemben legkevésbé a tisztálkodási szereken, kozmetikumokon (15%) és az alapvető élelmiszereken (20%) terveznek spórolni a magyar internetezők. A kutatás másik érdekes megállapítása, hogy a digitálisrezsi-költségeken – tehát például online tárhelyen, streaming-előfizetésen) csupán a válaszadók alig több mint ötöde (21%) tervez költséget csökkenteni, bár ennek az is lehet az oka, hogy sokuknak eleve nincs, vagy minimális az ilyen jellegű kiadása.
Az alapvető élelmiszerek (liszt, cukor, tészta, hús, konzerv) esetében a válaszadók 35 százaléka tervez olcsóbb termékek beszerzésével spórolni, míg a fogyasztást csak 22 százalék tervezi csökkenteni. E kategóriában azoknak az aránya is rendkívül magas (42%), akik a kevesebb költést kombinálnák az olcsóbb termékek választásával. Az ételrendelés, éttermi fogyasztás terén is ragaszkodunk a minőséghez: inkább jellemző a kevesebb költés szándéka (78%), mint az olcsóbb alternatíva keresése (csupán 3 százalék) – és a két takarékossági módszer kombinálását is csupán a netezők 18 százaléka alkalmazná.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
