Mi kerül a trappista sajtban 4000 forintba, ha magyar termék?

12 perc

2022.10.17. 08:40

Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.

Akkora inflációt jelentett szeptemberre a Központi Statisztikai Hivatal, amekkorát 1996 óta nem látott az ország: a múlt héten publikált adatok szerint az általános drágulás 20,1 százalékosra szökött fel a kilencedik hónapban az egy évvel azelőttihez képest. Ezen belül a borítékolható győztes, a 121 százalékos áremelkedésű földgáz mögé két élelmiszertípus fért fel a legjobban dráguló tételek dobogójára: a kenyér, 76 százalékos éves áremelkedéssel, illetve a sajt, amiért 68 százalékkal kellett többet fizetni 2022 szeptemberében, mint egy évvel korábban.

Az előző hét másik, nagy horderejű gazdasági fejleménye magyar szempontból a forint folytatólagos vesszőfutása volt, amit csak pénteken fékezett meg valamelyest a jegybank váratlan lépése, mely a kamatemelési ciklus lezárulta ellenére egy újabb, drasztikus kamatemelésnek felelt meg. A forint eleve iszonyatos évet él, de az MNB lépését megelőzően nemhogy naponta, de esetenként egy nap leforgása alatt többször is új történelmi mélypontra került nemcsak az euróval, hanem a dollárral és a svájci frankkal szemben is.

Simor András: Hitelességi bukta

„Amit az MNB az elmúlt pár hónapban művelt, az példátlan szakmaiatlanságról, szolgalelkűségről és kapkodásról tanúskodik" - ezzel a szakmai megállapítással indokolta Magyarország jegybankjának volt elnöke, miért érezte úgy, hogy meg kell szegnie egy saját magának tett ígéretet, és el kell mondania véleményét mindarról, ami a monetáris politikában most történik.

Az egyre borzasztóbb euróárfolyamra sokszor érkezik visszakézből az a kormánypárti értelemben vett hazafias válaszreakció, hogy „nem baj, nem kell külföldre utazni, itthon is megvan minden, forintban fizetek, mit érdekeljen az euró”. Hogy ez miért téves gondolatmenet, azt egy korábbi cikkünkben már elmagyaráztuk. Most egy újabb szemszögből ismét nekifutunk ennek, és itt kapcsolódik össze az előző heti két mélypont: az éves drágulásban bronzérmes sajt, jelesül a trappista példáján bemutatjuk, hogyan súlyosbítja bevásárlókosarunkban még egy igazán hazainak gondolt termék drágulását is a forint beszakadása.