Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges – mondta a technológiai és ipari miniszter. Palkovics László arról is beszélt: valószínűleg engedélyezni fogja a kormány a szélerőművek telepítését.
Új feladatok, új megoldások – ezzel a címmel tartott előadást Palkovics László a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén. A technológiai és ipari miniszter azzal nyitott, hogy megismételte, amivel néhány hete Orbán Viktor büszkélkedett: Magyarország high-tech ország – valóban van egy felmérésnek egy részlistája, amelyen az ötödik helyen állunk. Persze ez azt jelenti, hogy a külföldi cégek idejönnek, de a környezetet Magyarország biztosítja – tette hozzá. A versenyképességben nem állunk jól, a következő négy év egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy ezen javítsunk.
Az előadás fő témája azonban az energetika volt. A miniszter arról beszélt, hogy a háborút nem akarta senki, de ez a helyzet felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kitettsége, főleg az energetika terén, mennyire nagy.
„Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges”
– mondta.
Ami a szélerőműveket illeti: a kormány úgy gondolja, hogy ezeket is engedélyezni fogják. Azt, hogy a hozzáállást jó egy évtized után megváltoztatták, azzal indokolta, hogy változott a technológia, most már kisebb teljesítményű erőművekkel is megbízhatóan lehet sok energiát termelni.
Az autópályák után jön a vasút |
Palkovics azt is megígérte: miután az elmúlt évtizedben az autópálya-építésekkel haladt jól az ország, most a vasút következik. Elsőként a Budapest–Belgrád vasútvonalat említette (erről mutatták ki azt, hogy legkorábban 130, legkésőbb 2400 év múlva termelhetné vissza a felújítás költségeit), de a Záhony–Győr közötti, Budapestet elkerülő vasútvonalat és a Budapestet a környező országokkal összekötő nagysebességű vonal is az ígéretek között szerepel. |
Az energiastratégiát már korábban kidolgozta a kormány, most került előtérbe a háború miatt. Palkovics erről azt mondta: az alapvető kihívás arra választ adni, hogy a szén égetése mindennél olcsóbb, de nem fenntartható, a külföldről érkező gáz pedig még csak nem is olcsó. Az ország energiafelhasználásában 35 százalék a földgáz aránya, ha pedig azt is hozzáadjuk, ami gázt a villamos energia és a távhő előállítása során felhasználunk, 43 százalék jön ki, ami „borzalmasan magas”. Ennek a jelentős részét a lakosság és a közszolgáltatások fűtésre használják, amin ha változtatni akarunk, komplex átalakításra van szükség. Ráadásul mindez úgy jött ki, hogy az elmúlt években megugrott a gázfogyasztás, miközben a telek nem lettek hidegebbek – a túl magas fogyasztás kezeléséről azt mondta:
„Egyszerűen túl olcsó volt az energia, ezért aztán így jártunk ezzel a dologgal. Most majd lesz egy automatikus csökkenés.”
A kormány három pontban határozta meg a feladatokat: a földgáz arányát csökkenteni kell, az alternatív energiaforrások arányát növelni és a növekvő villamosenergia-igényt kiszolgálni. A cél az, hogy 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra csökkentsék a fogyasztást, 2050-re a városokban távfűtés, a lakóépületekben hőszivattyús fűtés legyen meghatározó. Az átálláshoz azonban pénz kell, ezért az EU-tól várnak segítséget.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.