Július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest – közölte kedd reggel a KSH, mely hozzátette azt is, hogy az előző negyedévhez képest azonban már 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak.

Itt az új adat: még szépen nőtt a harmadik negyedévben a GDP a tavalyihoz képest, de már kezd lefulladni

Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk.

A statisztikai hivatal adatai szerint a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést ezzel szemben a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.

Az adatok megjelenése után Varga Mihály pénzügyminiszter egyből bejelentette, hogy nagy sikerként értékeli a KSH jelentését, hiszen a magyar gazdaság szerinte a szakmai várakozások felett teljesített, és ellenállt a háború és szankciók káros hatásainak. Azt sem felejtette el megjegyezni a tárcavezető, hogy a magyar GDP-adat az egyik legjobb az európai uniós országok között és persze jutott idő az EU ekézésére is, mondván „a legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat”.

Nem mindenki ilyen optimista

Bár Varga szerint a GDP-adat meghaladta a várakozásokat, Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza arról írt az adatok megjelenése után, hogy a piaci konszenzus meglehetősen széles spektrumú volt, a jelentősebb visszaeséstől a komoly pozitív meglepetésig minden megtalálható volt. Összességében azonban a mai adat a medián előrejelzéstől elmarad, vagyis némi negatív meglepetésként értékelhető.

Szerinte az, hogy a harmadik negyedévben már zsugorodott a GDP negyedéves bázison, azt jelenti, hogy a magyar gazdaság vélhetően belépett a technikai recesszió előszobájába. Ugyanígy látja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, aki szerint minden bizonnyal technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság az idei év második felében.

Ő úgy látja, hogy a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak, mivel a következő negyedévek a gazdasági aktivitás további lassulását hozhatják, így jövő év elejére várják a mélypontot. Ugyanakkor Nagy szerint a technikai recesszió beállta önmagában még nem tragikus, ám problémát jelenthet, hogy egyre több ágazat kerül nehéz helyzetbe. A megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció ugyanis egyszerre szorítják vissza a fizetőképes keresletet és árnyékolják be az ipari export kilátásait. Nem segít az sem, hogy a rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Emiatt az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint rövid távon egyedüli pozitív tényezőként a feldolgozóiparban kiépülő exportkapacitások hozhatók fel: e tekintetben felfelé mutató kockázatot jelenthet, amennyiben a világgazdasági konjunktúra a vártnál gyorsabban tér magához.

Virovácz kommentárjában azt emelte ki, nem meglepő, hogy a 4 százalékos bővüléshez az ipar és a szolgáltatószektor járult a leginkább hozzá: utóbbinak erős támaszt adott, hogy nyáron sok volt a turista, az ipar pedig hónapok óta növekszik. A fellendülésnek azonban hamarosan vége lehet, hiszen

a harmadik negyedév folyamán a gazdaságot most erőteljesen visszafogó tényezők még nem fejtették ki hatásukat teljes egészében, így a negyedik negyedévben ezek felerősödése várható.

Ilyen például az, hogy a reálbérek még növekedtek a nyári hónapokban, ám szeptembertől már erősen negatívba fordult, de a lakosság is csak szeptemberben szembesült először a magasabb energiaszámlákkal és az így csökkenő elkölthető jövedelemmel. A hitelezés pedig bár még jól teljesített a harmadik negyedév folyamán – mivel a hitelfelvevők igyekeztek kihasználni az utolsó pillanatokat a relatív alacsony kamatozású hitelek felvételére – a visszaesés itt is borítékolható.

Ezek alapján az ING Bank szakértője szerint a negyedik negyedévben már ténylegesen technikai recesszióról beszélhetünk a magyar gazdaságban. Ugyanakkor a jó első fél év miatt az év egészében még közel 5 százalék körüli GDP-növekedést regisztrálhat a KSH. Ami a jövő évet illeti, a gyenge második fél év és a technikai recesszió áthúzódása a jövő év elejére azt jelenti, hogy 2023 egészében plusz nulla (0,1–0,2 százalék) körüli gazdasági teljesítményre számítunk – véli Virovácz.