Korrupcióellenes intézkedésekhez köthetik a Norvég Alap pénzeit is

Újabb ülésen vannak túl az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia, azonban megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt – írja a Népszava.

Ezek a tárgyalások meglehetősen fontosak: itt egyeznek meg arról, hogy Liechtenstein, Izland és Norvégia mennyi pénzt adjon az EU átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak (15 ilyen ország van) 2021-2027 között. Itt dől el az is, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek.

Ez már a harmadik ilyen akciója volt a kormánynak, tavaly novemberben és idén júniusban szintén nem sikerült zárónyilatkozatot elfogadni. Az egy évvel korábbi eset volt az Orbán-kormány első visszavágása azért, mert nem sikerült megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről, és el is bukta a pénzt. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg (77 milliárd forint) körülbelül öt százaléka.

“Sajnáljuk, hogy nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett”, mondta a Népszavának Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője.

A lap forrásai szerint a magyar kormány nevében eljáró diplomata – ahogy már korábbi üléseken is – azt közölte: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket.

A Népszava szerint azt még nem tudni, mikor születik megállapodás Liechtenstein, Izland és Norvégia pénzügyi hozzájárulásáról. Ráadásul a három ország képviselői gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik.