Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Már másodszor akadályozta meg a kormány, hogy közös nyilatkozatot fogadjanak el az EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia.
Csütörtökön kezdődnek a tárgyalások az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia között arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mennyi pénzt adjon az EU átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak (15 ilyen ország van) 2021-2027 között. Itt dől el az is, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek.
A Népszava forrásaira hivatkozva azt írja, hogy Magyarország megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről. Ez már a második ilyen akciója volt a kormánynak, novemberben szintén nem sikerült zárónyilatkozatot elfogadni. Utóbbi volt az Orbán-kormány első visszavágása azért, mert nem sikerült megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről, és el is bukta a pénzt. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg (77 milliárd forint) körülbelül öt százaléka.
A cikk szerint az érintett miniszterek évente kétszer üléseznek Brüsszelben, ahol az uniós tagállamokat az EU Tanács soros elnöksége képviseli. A legutóbbi találkozót idén május 23-án tartották, és ezen megint nem sikerült közleményt elfogadni. A lap forrásai szerint a magyar kormány nevében eljáró diplomata ragaszkodott egy olyan megfogalmazáshoz, amely azt sugallta, hogy a norvégok megszegték a pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a szövegváltozat viszont elfogadhatatlan volt a három ország számára, és mivel Magyarország nem tágított, megbukott a további konszenzuskeresés is.
Az uniós illetékesek aggódnak, hogy Budapest megpróbál akadályt gördíteni a konszenzus útjába, magával rántva a támogatásra váró többi országot. Nem kevés pénzről van szó, a legutóbbi pénzügyi ciklusban 2,8 milliárd eurót fizetett Liechtenstein, Izland és Norvégia, és ez az összeg várhatóan jóval magasabb lesz, ha sikerül megegyezni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.