Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget szerdán Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország blokkolta az elfogadását – írja a Népszava.
A lap szerint azért vétózhatott a magyar kormány, mert nem sikerült korábban megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről. Most először fordult elő az EGT történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerült jóváhagyniuk a zárónyilatkozatot az együttműködésük fejlesztéséről.
A skandináv ország augusztusban jelentette be, Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai, ezzel 77 milliárd forinttól esett el az ország. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva” – mondta a Népszavának a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivője.
Az EGT ülésein dől el, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia pénzügyi hozzájárulása az átlagnál fejletlenebb EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021–2027 között. Itt döntenek arról is, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek. A cikk szerint az EGT-országok legközelebb jövő tavasszal ülnek össze Brüsszelben, de várhatóan már ezt megelőzően megkezdik a tárgyalásokat.
