Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Igyekszik felkészíteni a moldovai kormány az ország lakosságát a legrosszabbra: visszatérő és hosszú ideig maradó áramszünetekre figyelmeztetnek mindenkit. A BBC riportja szerint ezt azért teszik, mert Moldova áramimportra szorul, ráadásul pont attól az Ukrajnától vették eddig a legnagyobb mennyiségben az áramot, aminek elektromos infrastruktúráját az utóbbi időben gyakorlatilag megsemmisítették az orosz rakéták.
Az országban eddig is voltak áramkimaradások, azonban a következő hónapokban még súlyosabbakra számítanak.
Andrei Spinu, Moldova miniszterelnök-helyettese hibrid háborúval vádolta meg Moszkvát, amit állítása szerint a Kreml nem is Ukrajna, hanem egyenesen Moldova ellen vív azzal, hogy ellehetetleníti energiabiztonságát.
„Nagyon egyszerű: nem akarják, hogy Moldova az európai utat járja” – mondta Spinu. A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország az energiával akarja őket megzsarolni arra, hogy az Európai Unió felé haladjon.
Az ország pedig a háború kirobbanása óta egyre mélyebb gazdasági helyzetbe süllyed: az infláció elérte a harminc százalékot, ahogy Magyarországon, úgy ott is egyre többen kínlódnak a számlák befizetésével.
Moldovát mindemellé az orosz állami gázóriás, a Gazprom is fenyegeti, méghozzá azzal, hogy tovább fogják csökkenteni a szállított gáz mennyiségét. A Gazprom zsarolása pedig beválhat, mivel az országnak még több mint három évre van ahhoz szüksége, hogy kiépítse azokat a csöveket, amelyekkel nyugatról is képes gázt fogadni.
(Címlapképünk illusztráció.)
