Hatodik éve indulunk neki november-december fordulóján az élelmiszerboltoknak, hogy megnézzük, mennyi pénzből lehet kihozni egy karácsonyi ünnepi lakomát, és ez idő alatt nem volt olyan év, amikor a termékek ára ne nőtt volna valamennyit az előző felméréshez képest. Olyan növekedést azonban még nem láttunk, ami idén történt, egy év alatt csaknem másfélszeresére nőtt kosarunk átlagára. Ez nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a KSH adatai szerint is a kilencvenes évek közepén volt utoljára ilyen mértékű drágulás.

Mielőtt elemeznénk, hogy is jött ki ez a szám, nézzük meg, mi is határozta meg idén az élelmiszerek árát. Először is érdemes leszögezni:

nem a "brüsszeli szankciók".

A februárban elindult ukrajnai invázió és az azóta tartó háború természetesen befolyással van az élelmiszerek árára is, de sokatmondó, hogy az árstopokról már az orosz támadás kezdete előtt döntött a kormány. Márpedig akkor még minden szép és jó volt, két kézzel szórta a pénzt a kormány a választások előtt a lakosságnak, a lakosság pedig az üzletekben.

Azt persze szintén nehéz tagadni, hogy az infláció nem az év elején, hanem nyáron lódult meg, párhuzamosan az energiaárak elszabadulásával – emlékezhetünk, a kormány is ekkor szigorított a lakossági energiaárazás rendszerén (rezsicsökkentés), ezzel pedig nem csak a vállalkozásoknak, de a háztartásoknak is jelentős drágulással kellett szembesülniük.

Fazekas István

A cégek (köztük az élelmiszerek előállításával foglalkozó vállalkozások) költségeit tovább növelte az, hogy a harmadik hatósági áras termékcsoportot, az üzemanyagokat csak a magánszemélyek számára teszi már csak elérhetővé az állam. Ha mindez nem lenne elég, idén az ország nagy részében pusztító aszály csökkentette a terméshozamokat, az energiaárak felrobbanásának áttételes következményeként pedig a csomagolóanyagok és a műtrágya ára is jelentősen emelkedett. A tökéletes vihar kiteljesedéséhez pedig a forint jelentős gyengülése kellett – ahhoz pedig a háború közelsége és az, hogy a magyar kormány egy éve képtelen megegyezni az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről.

Mindez vezetett együttesen oda, hogy az infláció az októberi adat szerint már 21,1 százalékra nőtt, az élelmiszerek pedig éves alapon 40 százalékot drágultak. És ez még távolról sem a vége: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is úgy tartja, az év végéig még növekedhet a drágulás mértéke. És jól láthatóan ezen az árstopok sem segítenek, de azért novemberben kiterjesztették két új termékre (a burgonyára és a tojásra) a másik hét (csirkemellfilé, csirke far-hát, napraforgó étolaj, búzafinomliszt, 2,8%-os UHT tej, kristálycukor, sertéscomb) mellé.

Reviczky Zsolt

Ilyen körülmények között indultunk tehát útnak, hogy hatodik alkalommal felmérjük, mennyiből lehet kihozni egy karácsonyi lakomát. Annak összetételén nem változtattunk, még úgy sem, hogy – mint minden magyarországi vásárló – mi is kénytelenek voltunk szembesülni azzal, hogy egyes alapvető (árstopos) élelmiszereket nem is olyan könnyű fellelni a boltokban. A cukor mellett az árstopos tej felkutatása is komoly munkát igényel, még szerencse, hogy az év közben el-eltűnő étolaj már újra elérhető.

Bevásárlótúránk – ahogy azt említettük – megerősítette azokat a félelmeket, miszerint az élelmiszerek drágulása tovább gyorsulhatott a statisztikai hivatal utolsó adatközlése óta. Az előző évhez képest átlagosan már csaknem 49 százalékos áremelkedést mértünk a hét legnagyobb kiskereskedelmi láncnál és néhány fővárosi piacon.

Mindössze három olyan termék van, amely olcsóbb, mint egy éve: a kristálycukor, a finomliszt és a tej. Nem meglepő, hogy ez három olyan élelmiszer, amelyeknek árát a tavaly októberi áron fagyasztották be idén februártól, az árcsökkenés pedig arra utal, hogy ezek már tavaly ősszel is jelentős dráguláson mentek át. Az árstophoz később hozzácsapott két termékről már nem mondható ez el: a burgonya átlagára egy év alatt – a novemberben ráhúzott ársapka ellenére – 37 százalékkal nőtt, a vöröshagyma pedig ennél is jobban, csaknem 62 százalékkal drágult.

Túry Gergely

Mégsem ezek a drágulás bajnokai: a margarin ára 90 százalékkal nőtt, a vaj 84 százalékkal drágult, a pulykamellfilé esetében 83 százalékos, a rizsnél 81, a tejfölnél pedig 80 százalékkal magasabb ár szerepel az árcédulán.

A sokkolásnak pedig itt nincs vége: első mérésünk, 2016 óta gyakorlatilag megduplázódott kosarunk értéke, a drágulás értéke pedig egy év alatt majdnem kétszerese volt az előző öt évben összesen felhalmozott áremelkedésnek.

Így összességében most a halászlé, a pulykasült, a töltött káposzta és a mákos bejgli ára átlagosan 16 270 forintból jött ki – 2021 végén még éppen 11 ezer forint alatt maradtunk. Ha ebbe nem számoljuk bele a piacon fellelt, így a bolti kosárba be nem kerülő tételeket (egész ponty, pontyszelet, savanyú fejes káposzta), a menü ára 6167 forintról 9350 forintra emelkedett. A kosárnál azt is megnéztük, a hozzávalók megvásárlásához mennyi pénzre van szükség (havi kosarunkkal ellentétben ez nem a fajlagos árat jelenti, hanem azt, hogy a boltokban elérhető kiszerelésekkel mennyit kell elköltenünk, hogy minden hozzávaló a rendelkezésünkre álljon). Ebben az esetben az átlagár már majdnem 12 ezer forintnál jár a tavalyi, 8 ezer forint körüli értékhez képest. (Az árakat kétféleképpen számoljuk: a vajat helyettesítjük margarinnal – a fentebbi árak vajjal értendők.)

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.