Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nyolc nappal az év vége előtt még mindig nem tette közzé a kormány semmilyen hivatalos felületen azt, hogy milyen lesz a 2023-as költségvetés (a nyáron elfogadottat ugyanis teljesen át kell írni, annyit változott a gazdaság helyzete azóta), de december 23-án délre már legalább elkészült a Pénzügyminisztérium a munkával. Ekkor adták ki a közleményt arról, hogy átadták a Költségvetési Tanácsnak a büdzsé módosításának tervezetét.
Azt mindenesetre így sem tartották fontosnak, hogy túl sok konkrétumot eláruljanak a másfél hét múlva ilyenkor már hatályos költségvetésről. A rövid közleményből mindössze a következő konkrétumok derülnek ki:
- 7 milliárdról 17 milliárd euróra nő „Magyarország energiaszámlája”, azaz a rezsiből annyi, amit az állam fizet, a lakossági szolgáltatás és a közintézmények számlái. A rezsivédelminek nevezett alapot megemelik, úgy, hogy a rezsi átlagfogyasztás alatti részére a csökkentett ár megmaradjon.
- A 30 éven aluli anyák személyijövedelemadó-mentességet kapnak.
- A nyugdíjakat 15 százalékkal emelik meg – azt már nem teszik hozzá, hogy ezek szerint 15 százalékos inflációval számolnak éves átlagban (a nyugdíjemelés mindig annyi, amekkora inflációval tervez a kormány).
- Az oktatásban és az egészségügyben „béremeléssel számolunk” – írták, de hogy ez pontosan milyen emelést jelent és miből finanszírozzák, arra nem tértek ki.
- A PM terve most az, hogy jövőre 1,5 százalék lesz a GDP-növekedés.
Itt tartunk most. A kormány az új szabályok szerint már rendeleti úton is átírhatja a költségvetést, nem kell a parlament elé bevinnie. Azaz az év végéig bármikor kijöhetnek a végleges számok valamelyik Magyar Közlönyben, hogy aztán év közben négy-öt naponta írják majd át, ahogy mostanában szokták.
