Elszálltak Rogán minisztériumának kommunikációs költségei, 2023-ban ötször emelték a propaganda apanázsát a költségvetési zárszámadás szerint. Sok volt a tudatnivaló, de teljes minisztérium is túllépte a megadott deficitet.
100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.
A tavalyi GDP-arányos hiány magasabb volt a tervezettnél, magasabb volt a megemelt célnál, magasabb volt a még jobban megemelt célnál, és magasabb volt, mint 2022-ben.
Ötvenegyszer írták át a költségvetést 2023-ban, de ha még az életbe lépése előtti, 2022-es módosításokat is beleszámoljuk, akkor ötvenöt módosítás volt. Összesen 3193 milliárd forintot mozgattak meg az év közben. Átnéztük, mi mindenre adtak pénzt és honnan vettek el.
A harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
Épphogy sikerül tartani az októberben megemelt idei hiánycélt, miközben még egy hónap hátra van az évből.
A kormány 2023-ban még a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani, és a hiány a következő években is magas marad. 2024-ben nőni fog a GDP-arányos államadósság. A bizottság lassabb gazdasági kilábalást vár, mint a kormány.
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
Alig több mint egy hónappal az után, hogy elfogadták a 2024-es költségvetést, már át is írták egy késő esti Magyar Közlönyben – az elmúlt pár évben legalább decemberig vártak azzal, amíg a nagyon stabilnak hirdetett következő évi büdzsé számait variálgatni kezdték. A most is futó 2023-asat eközben eddig 31 alkalommal írták át.
Több, mint 140 milliárd forintot csoportosított át a kormány a költségvetésben.
Több mint ötmilliárd forintot csoportosítanak át a költségvetés újabb átírásával.
Egy kivételével az „extraprofitadóknak” semmi közük az extra profithoz, többnyire nem is a profitot terhelik. Tavaly az adók alanyait nem vágták földhöz a sarcok, de egyes esetekben idén már más lehet a helyzet.
A magas kamatszintek miatt egyre többet kell kifizetnie az államnak kamattámogatásként, plusz egyre több tartozáselengedés lép életbe a vállalt gyerekek megszületésével.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.
Varga Mihály pénzügyminiszter államtitkárát küldte az ellenzéki vezetésű költségvetési bizottságba, ahol a Költségvetési Tanács meghívott képviselői sem voltak jelen.
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása.
Ugyan egy rendelettel már átírta a kormány a költségvetést, a parlament elé is beviszik, miközben az év már javában tart.
Ahogy drágul minden, sokkal több adót fogunk fizetni, így aztán lesz miből költeni - olvasható ki a költségvetés teljesen újraírt, épp az év vége előtt kihirdetett verziójából. A rezsi annyira elszáll, hogy a különadók nem lesznek elegendőek a rezsivédelmi alapra, az állam inkább üt egy ezermilliárdosnál is nagyobb lyukat a kasszán. A családtámogatások alig nőnek, a nagycsaládosok autóvásárlási keretét a háromnegyedével csökkentik, a vasútfejlesztés és a Nemzeti Oltóanyaggyár nagy vesztese az áttervezésnek, de közútra, a határon túli magyarokra, elnöki protokollra, a sportesemények rendezésére és a közösségi bormarketingre jutott bőven pénz.
