Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Látványos ár-bér spirálban van az ország – így nevezik azt a helyzetet, amikor az áremelések miatt aki csak teheti, magasabb béreket kér, a cégek viszont azért, hogy a béreket kigazdálkodják, tovább kénytelenek emelni az áraikat. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató cégek teljes állású dolgozóinak bruttó átlagkeresete 563 600, a nettó a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintra nőtt novemberre. Ez 16,8, illetve 17,6 százalékos emelkedés egy év alatt, miközben az infláció már akkor 22,5 százalékos volt (azóta pedig még tovább nőtt).
A reálkereset, azaz az inflációval korrigált érték így 4,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A nettó kereset mediánértéke, vagyis az az összeg, amelynél az emberek fele többet keres, másik fele kevesebbet, 305 800 forint volt, 19,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Az átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (bruttó 847 500 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (bruttó 318 700 forint).
A KSH nemrég tette közzé a kereseti adatait megyei bontásban is, igaz, még csak 2022 január-szeptemberéről. Azokból az derült ki, hogy az átlagot nagyon látványosan Budapest húzza fel, még a gazdagabb vidéki megyék közül is egyedül Győr-Moson-Sopron tudott az országos átlag fölé kerülni egy kicsivel. Az Eurostat pedig úgy számolt, hogy ha a részmunkaidősöket is figyelembe vesszük, akkor a magyar fizetéseknél az egész EU-ban egyedül a bolgárok rosszabbak.
