Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.
Az inflációnak sok oka lehet, ahogy annak is, ha a fizetések a megszokottnál jobban emelkednek. Az ár-bér spirál viszont egy különösen veszélyes helyzet, amikor ez a kettő egymást pörgeti. Ilyenkor az árak látványosan megugranak, emiatt a dolgozók magasabb fizetést kérnek, a cégek viszont azért, hogy valamiből ki tudják gazdálkodni a béremelést, kénytelenek árat emelni, úgyhogy a dolgozók még magasabb fizetést kell, hogy kérjenek, és így tovább.
A probléma egyik alapja az, hogy igazából senki nem tudja, hol kezdődik el a folyamat, mondhatni, a közgazdaságtan „tyúk vagy tojás” kérdése ez. Van, amikor a fizetések nőnek túlságosan első lépésként, és akad olyan helyzet, amikor az infláció szabadul el, hogy aztán a bérek kövessék. Emiatt nehéz is egy olyan megoldást javasolni a helyzetre, ami mindig ugyanolyan jól működik. És persze az is nehezíti a megoldás keresését, hogy a probléma egyik fele, a béremelkedés önmagában egy nagyon jó dolog, egészen addig, amíg nem mi vagyunk a vásárlók, akiknek ki kell fizetniük más fizetésének növekedését. Úgy kell közbelépni, hogy az eredmény ne az legyen, hogy elsőnek a bérek emelkedése áll meg, és az infláció csak később fékez – egy közgazdasági egyenletben lehet ez is jó megoldás, de a gyakorlatban mégis jobb lenne ezt elkerülni.
Ez így levezetve annyira egyszerűen tűnik, hogy már-már azon csodálkoznánk, miért nem jelent minden infláció vagy minden béremelkedés automatikusan ár-bér spirált. A válasz az, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek jócskán megnövelik a spirál kialakulásának veszélyét – ezt igazán alaposan Magda Kandil egy 2003-as elemzésében vezette le:
Jól látszik, most egyszerre teljesül mindhárom feltétel.
Hogyan sikerül az Orbán-kormánynak úgy tennie, mintha végtelen pénze lenne?
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
