Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Új munkaerőpiaci mutatót vezetett be az Eurostat, az EU második legrosszabb helyére kerültünk benne.
Egy új mutatót készített az Eurostat, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes államok bérszintjét. Az eredmény számunkra lehangoló: a magyar fizetések a második legrosszabbak az EU-ban.
A kereseti adatokkal a probléma általában az, hogy a teljes állásban alkalmazottak fizetését veszi csak számításba és a legkisebb, jellemzően rosszabbul fizető cégek dolgozói is sokszor kimaradnak belőle. Az unió statisztikai hivatala most ezt próbálta ellensúlyozni, és a munkaerőpiaci adatokból kiszámolták, hogy mennyi volna az átlagbér, ha a részmunkaidősöket is beleszámolják, úgy, hogy a fizetésüket átváltják 40 órás munkahetire.
Ez alapján Bulgáriában 10 300, Magyarországon 12 600, Romániában 13 ezer euró volt egy évi korrigált bruttó átlagkereset 2021-ben éves átlagban. Akkori évi középárfolyamon 359 forintos euróval számolva – régi szép idők – ez havi 377 ezer forintos bruttó átlagot jelentett Magyarországon. Azóta a bérek jelentősen nőttek, de a forint is nagyot gyengült, vagyis euróba átszámítva valószínűleg még tovább romlott a helyzetünk.
Az EU három legjobb adata a luxemburgi 72 200, a dán 63 300 és az ír 53 300 euró. Az osztrák fizetések az unió ötödik legjobb helyére voltak elegendőek.
Mindez egybecseng azokkal a szintén 2021-ről szóló fogyasztási és szegénységi adatokkal, amelyeket az Eurostat a múlt héten tett közzé: a magyaroknál kevesebb pénzt csak a bolgárok tudtak költeni.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A második kézbesítés körül azonban van némi ellentmondás.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.