196,3 milliárd dollár volt az öt óriás profitja tavaly – számolta ki a CNBC gazdasági portál. Szerdán tette közzé éves jelentését a francia TotalEnergies, melynek nyeresége 36,2 milliárd dollár volt. Az Exxon 56 milliárdos profitja a rekord, de sem a BPm sem a Shell, sem pedig a Chevron nem panaszkodhat. Ez Joe Biden amerikai elnöknek is feltűnt, aki helyi idő szerint kedd este elhangzott országértékelő beszédében így fogalmazott erről: ”Talán önöknek is feltűnt, hogy a nagy olajcégek rekordprofitot értek el tavaly az energiaválság miatt. A profitok összértéke csaknem 200 milliárd dollár. Ez botrányos.”

Miért háborította ez fel az Egyesült Államok elnökét? “Ezeket a profitokat nem arra költötték, hogy fokozzák a kitermelést, hanem arra, hogy visszavásárolják a részvényeket, és busásan jutalmazzák a részvényeseket és a menedzsereket.”

Joe Biden azt javasolta, hogy négyszerezzék meg az ilyen típusú részvény-visszavásárlás adóját mondván: “marad még így is elég profitja az olajóriásoknak”.

Nemcsak az USA elnöke érzi úgy, hogy botrányosan magas a nagy olajcégek profitja. Az Amnesty International titkára közleményben tudatta, hogy “nyilvánvalóan igazságtalannak” tartja a rekordprofitokat. “A sok milliárd dolláros profitokat meg kell adóztatni, hogy a kormányok ebből támogatni tudják azokat a társadalmi rétegeket, amelyeket sújt az energiaválság” – írta Agnes Callamard, a szervezet főtitkára.

Mire hivatkoznak az olajóriások?

“Az adók az államoktól függenek. Nekünk viszont arra kellenek ezek a dollármilliárdok, hogy beruházásokkal elérjük az energiabiztonságot, és fedezzük az átállás költségeit a fenntartható energiaforrásokra” – jelentette ki a Shell főnöke. Wael Sawan csaknem 40 milliárd dolláros éves profitról számolhatott be. Az előző évben ez “csak” 28 milliárd dollár volt. A Shell elnök-vezérigazgatója mind az ársapkát, mind az extraprofitadót bírálta: ”Mind az extraprofitadó, mind az ársapka gyengíti a bizalmat, és emiatt aggódnom kell az új beruházások esetében. Szerintem új megközelítésre van szükség: tőkét kell vonzani az ágazatba, mert Európa új energiarendszerének a biztonságát csak így érhetjük el.”

Az Aramco, amely Szaúd-Arábia olaját termeli ki elsősorban, a világ legnagyobb olajcége. A CNBC megkérdezte a főnököt, hogy mi a véleménye az extraprofitadóról? Amin Nasszer így válaszolt: ”ez nem segít abban, hogy az olajágazat új beruházásokba kezdjen, pedig szükség van erre az energiabiztonság miatt. Ezenkívül hatalmas költséget jelent az áttérés a megújuló energiaforrásokra” – hangzott az érv.

A BP exfőnöke azon aggódik, hogy mire is költhetik a kormányok az extraprofitadókat: “Amikor én vezettem a céget, akkor számtalanszor kerültem szembe az extraprofitadóval. Csakhogy ez mindig országhatárhoz kötött. És van egy határ is, amelyet nem ajánlatos átlépni.”

A BP mostani főnöke mindenesetre tett egy lépést visszafelé. Bernard Looney, miután bejelentette, hogy 27,7 milliárd dolláros profitrekordot értek el tavaly, közölte, hogy lassítani fogják az áttérést a megújuló energiaforrásokra. Korábban a BP azt vállalta, hogy az évtized végéig 35-40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és eléri a karbonsemlegességet 2050-ben. Kedden viszont az elnök-vezérigazgató azt közölte: nagyobb figyelmet szentelnek az olaj- és a gázkitermelésének, ezért a károsanyag-kibocsátás célkitűzését csökkentik 20-30%-ra az évtized végéig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy plusz 8 milliárd dollárt ruháznak be az olaj- és gázkitermelésbe, és ugyancsak 8 milliárdot az áttérésre a fenntartható energiaforrásokra.

Mi lesz ennek a következménye? A Follow This környezetvédő csoport alapítója szerint így nem teljesíthetik a párizsi klímavédelmi megállapodás előírásait: “ha a beruházások többsége az olaj- és gázszektorban lesz, és ezt még növelik is 8 milliárd dollárral, akkor a BP nem tudja teljesíteni környezetvédelmi vállalásait, nem lesz képes arra, hogy lényegesen mérsékelje a károsanyag-kibocsátásokat az évtized végéig” – nyilatkozta a Follow This környezetvédelmi szervezet alapítója Mark van Baal a CNBC gazdasági portálnak.