„A tizenötödik kétoldalú tárgyalás után és az első lángosozás közben. Egy sima, egy sajtos tejfölös” – ezzel a felütéssel osztott meg egy galériát a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán arról, milyen volt együtt lángost enni a Kínai Kommunista Párt Külügyi Bizottságának igazgatójával.

Egy, az eseményről készült videóból az is kiderül, hogy Vang Jire már korábban nagy benyomást tett a lángos, elmondása szerint odahaza is említette, hogy Magyarországon létezik ilyen étel. A kóstolás után aztán arról beszélt a kínai fődiplomata, hogy a lángos valójában a kínai és a magyar gasztronómia „teljesen kiváló összekötése”. Erre Szijjártó úgy reagált: „Ha ez azt jelenti, hogy ízlik, akkor örülök neki.”

A nap folyamán a külügyminiszter azt is bejelentette, hogy jelenleg is tárgyalnak négy kínai nagyvállalattal, amelyek eredményeként 8-10 milliárd euró értékben újabb beruházások érkezhetnek Magyarországra.

Emlékeztetett, hogy immár tizenötödik alkalommal találkozott Vang Jivel, az ország pedig szerinte sokat profitál az együttműködésből, ami nélkülözhetetlen volt ahhoz is, hogy Magyarország minden krízisből megerősödve kerüljön ki.

Magyarországról utazhat Oroszországba tárgyalni a Blinkennel összeszólalkozó kínai államtanácsos

„Nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen” – mondta Szijjártó, aki szerint részben ezen együttműködésnek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban meg tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt. Most pedig, amikor a világ háborús válságban van, szintén stratégiainak bizonyul a két ország kapcsolata.

Arról is beszélt, hogy környezetvédelmi okok miatt Európában politikai döntés született a közlekedési szektor kizöldítéséről, amihez elektromos autókra és akkumulátorokra van szükség, márpedig utóbbi területen messze a keleti cégek a piacvezetők, azon belül is a kínaiak.

Sikeresnek nevezte azokat a tárgyalásokat, amelyek nyomán az elmúlt években olyan kínai beruházásokról jöttek létre megállapodások, amelyek a legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb technológiákat hozták el Magyarországra, munkahelyek ezreit teremtve.

„Ne feledjük, hogy a világgazdaság legsötétebb évében tudtuk bejelenteni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását” – utalt a kínai CATL debreceni akkumulátorgyár-projektjére, amely ellen számos helyi hónapok óta hangosan tiltakozik.

Szijjártó üdvözölte, hogy Peking felpörgeti a tárgyalás alatt lévő beruházásokat és támogatja a kétoldalú kereskedelmi forgalom bővítését is, amelynek értéke tavaly már elérte a 12 milliárd dollárt. Szerinte a mezőgazdasági együttműködés is fejlődik, aminek eredményeként a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari áru importengedélyével a kelet-ázsiai országban.

A miniszter kulcskérdésnek nevezte, hogy a kínai turisták hova térnek vissza elsőként a járvány okozta lezárások után, s emlékeztetett, hogy a hatóságok eddig mindössze két európai országban adták meg a kínai utazásszervező vállalatoknak az engedélyt a csoportos utak szervezésére. Ezek egyike Magyarország, egyetlen európai uniós államként, így immár öt légi járat üzemel Kína és Magyarország között hetente.

Az amerikai vezetés óva inti Kínát attól, hogy segítsen az oroszoknak

Jó hírnek nevezte, hogy a kínaiak készek fellépni az ukránok és az oroszok közötti béke megteremtése érdekében, és együtt tudunk működni a nagy nemzetközi szervezetekben azért, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen.