A CATL szerint nem függesztik fel, csak felülvizsgálják a második debreceni gyáregység építését
A CATL szerint a második gyárrész megvalósulása nem kérdőjeleződött meg, csupán felülvizsgálják a beruházás ütemtervét.
A CATL szerint a második gyárrész megvalósulása nem kérdőjeleződött meg, csupán felülvizsgálják a beruházás ütemtervét.
Várják, hogy a gyár elkezdjen termelni, de azért leírták, hogy „a beruházó a mindenkori piaci viszonyok, valamint a világgazdaság alakulásának fényében” hozza meg döntéseit.
A Telex értesülései szerint már több embert ki is rúgtak.
Mintha a koreai hátterű cégek háttérbe szorulnának, a kínaiak viszont előretörnének.
A debreceni lakosság napi vízigényének háromnegyedét fogják elhasználni az ottani gyárak. Nagyrészt szürkevizet, illetve a Tisza vizét használják majd a gyártás során.
A lap úgy tudja, még nem kezdődött meg az üzemhez kapcsolódó szennyvíz- és víziközmű-fejlesztések egy részének kivitelezése, amelyek szükségesek lennének a próbagyártás startjához.
A kínai autógyártó szédületes tempóban tarolná le az Európai Unió piacát, ebben játszhat kulcsszerepet a szegedi gyár és a budapesti fejlesztési központ. De felmerülhet egy újabb akkugyár telepítése is.
A közgazdász szerint a budapesti beruházás jó irány, Bod Péter Ákos azonban szkeptikusabb a projekttel kapcsolatban, Závecz Tibor szerint pedig ráfér a magyar vállalkozókra, hogy a külföldi vállalatok felrázzák a gazdasági környezetet.
Meg is építenek év végéig 300 akkucsere-állomást Kínában.
A munkaerőhiány miatt Magyarországról, sőt a román határ túloldaláról sem biztosítható a debreceni akkugyár munkaerőigénye. A Fülöp-szigetekiek pedig „már bizonyítottak” megbízhatóságukkal és alkalmazkodóképességükkel.
A kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne. A gyárhoz a kormány is bőkezű támogatást ígért, A cellagyártás tesztüzeme még ősszel beindul, több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkás segítségével.
Tőzsdére megy a cég Hongkongban.
A május közepén tervezett hongkongi tőzsdére lépést úgy alakítanák, hogy amerikai belföldi befektetők ne vehessenek az értékpapírból, egyben mentesíti a céget bizonyos amerikai szabályozási kötelezettségek alól.
Brutális zuhanásokról számolt be az első negyedév végén Amerika első számú elektromosautó-gyártója. Ez nagymértékben annak a nemzetközi reakciónak tudható be, amely a Tesla-vezér túlpörgetett trumpista tevékenységére érkezett válaszul, de Elon Musk szélsőjobb felé hajló politikai tombolásán túl is jócskán van baja a Teslának. A kínai riválisokkal szemben összeszedett lemaradást nem fogja egyből megoldani, ha a világ leggazdagabb embere visszább lép a Trump-kormányzat kötelékéből.
A nátrium-ion akkuk ideálisak lehetnek olcsóbb, városi EV-khez, vagy az energiatároló rendszerekhez, ahol a költség és biztonság fontosabb, mint a maximális hatótávolság.
Az autóipar szenvedése mutatja igazán, mekkora kockázatot hordoz Orbán Viktor hazárdjátéka, amelynek igazi tétje a magyar ipar túlélése. Óriási kapacitások állnak kihasználatlanul az akkumulátor- és autógyárakban, a javulásra csak halvány remény van.
A címben szereplő költői kérdést Györfi Mihály Szolnok polgármestere tette fel, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy újabb kínai akkumulátoripari nagyberuházást jelentett be – állítólag a polgármester tudta nélkül. 40 milliárd forintból építenének Szolnokon elektrolitgyárat.
A vállalat „szilárd meggyőződése”, hogy a kormányhivatal „a legmagasabb szintű szakmai hozzáértéssel és szigorral járt el”.
Az engedély miatt perelő civilek ügyvédje szerint vagy módosítani kell az engedélyt, vagy pedig az egész engedélyezési eljárást újra le kell futtatni.