Értékes ingatlanokat készül eladni az állam; elkészült az EU új költségvetésének terve; megtaláltuk, hogyan jutott el két nap alatt hatmilliárd forint a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló céghez. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Bár a cég korábban csak felülvizsgálatról beszélt, a július 10-én leadott pénzügyi beszámolóban ennél jóval egyértelműbben fogalmaznak.
A Telexnek nyilatkozó érintettek szerint 50-200 embert is kirúghattak.
A férfit azután fogták el a rendőrök, hogy a lány családja feljelentést tett.
Állítólag a vezetőség leállította a leépítést. Nem világos, pontosan miért, és stratégiaváltásról van-e szó, vagy csak halasztják a kirúgásokat.
Annak ellenére indítottak ellenőrzést, hogy a vállalat és a debreceni önkormányzat is tagadja, hogy csökkentenék a hazai munkaerő arányát.
Az önkormányzat közleményében ugyan a vállalat pártját fogja, de az illetékes kormányhivataltól azért átfogó vizsgálatot kért, hogy valóban nem rúgják-e ki tömegével a magyar munkavállalókat.
A Telex szerint az elmúlt hetekben 150-200 embert is elküldtek a kínai akkugyártótól, de ha a tendencia folytatódik, a szám magasabb is lehet. A CATL szerint nincs csoportos létszámleépítés, sőt, még bővültek is.
A portál forrásai szerint kínaiak érkeznek a helyükre.
A CATL szerint a második gyárrész megvalósulása nem kérdőjeleződött meg, csupán felülvizsgálják a beruházás ütemtervét.
Várják, hogy a gyár elkezdjen termelni, de azért leírták, hogy „a beruházó a mindenkori piaci viszonyok, valamint a világgazdaság alakulásának fényében” hozza meg döntéseit.
A Telex értesülései szerint már több embert ki is rúgtak.
Mintha a koreai hátterű cégek háttérbe szorulnának, a kínaiak viszont előretörnének.
A debreceni lakosság napi vízigényének háromnegyedét fogják elhasználni az ottani gyárak. Nagyrészt szürkevizet, illetve a Tisza vizét használják majd a gyártás során.
A lap úgy tudja, még nem kezdődött meg az üzemhez kapcsolódó szennyvíz- és víziközmű-fejlesztések egy részének kivitelezése, amelyek szükségesek lennének a próbagyártás startjához.
A kínai autógyártó szédületes tempóban tarolná le az Európai Unió piacát, ebben játszhat kulcsszerepet a szegedi gyár és a budapesti fejlesztési központ. De felmerülhet egy újabb akkugyár telepítése is.
A közgazdász szerint a budapesti beruházás jó irány, Bod Péter Ákos azonban szkeptikusabb a projekttel kapcsolatban, Závecz Tibor szerint pedig ráfér a magyar vállalkozókra, hogy a külföldi vállalatok felrázzák a gazdasági környezetet.
Meg is építenek év végéig 300 akkucsere-állomást Kínában.
A munkaerőhiány miatt Magyarországról, sőt a román határ túloldaláról sem biztosítható a debreceni akkugyár munkaerőigénye. A Fülöp-szigetekiek pedig „már bizonyítottak” megbízhatóságukkal és alkalmazkodóképességükkel.
A kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne. A gyárhoz a kormány is bőkezű támogatást ígért, A cellagyártás tesztüzeme még ősszel beindul, több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkás segítségével.
