Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A szervezet tiltakozik a kedden bejelentett intézkedés miatt.
Éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank azon döntése, hogy április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség (MNB) közleményében. Rámutattak, hogy az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit, újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.
A szövetség szerint az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher. „A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása” – fogalmaztak a közleményben. Arra is kitértek, hogy a mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13 százalékos kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.
A bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.
Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25 százalékára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd. A monetáris tanács januárban döntött arról, hogy a kötelező tartalékráta szintjét megemeli 5 százalékról 10 százalékra, ami 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán.
Erre azért volt szükség, mert a magyar bankrendszer likviditása nagyon magas, és ilyen magas jegybanki kamatszintek mellett rohamosan nő: immár 12 ezer milliárd forint körül van.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.