2021-ben még átlagosan havi 9,5 millió tonna orosz kőolajat importáltak az EU-országok, ez tavaly decemberre alig a harmadára, 3,3 millió tonnára esett vissza, de ez nem Magyarországon múlt – írja a G7.

A lap szerint ugyan a teljes uniós orosz kőolajimport visszaesése 2022-ben 17 százalék volt, egyesek még növelték is a behozatalt, köztük tehát mi is. Mellettünk Bulgária és Olaszország importált még nagyobb volumenben, mint tette azt az ukrajnai invázió kezdete előtt.

Magyarország tavaly 43 százalékkal növelte az importvolument, vagyis nagyjából másfélszeresére, Bulgária ugyanekkor 2,4-szeresére, Olaszország 2,3-szorosára emelte az orosz kőolaj importját. Horvátország százalékosan kiugró mértékben, 113 százalékosan növelte, de az ő importjuk így is nagyon alacsony mennyiségű. A hangosan az oroszok ellen kiálló Csehország és Románia jelentős orosz kőolajimport-növekedése viszont igen meglepő – előbbi 22, utóbbi 27 százalékos.

Az összeurópai csökkenő megrendelések ellenére a szállítmányokra fordított összegek nőttek, miután a háború hatására megemelkedtek a piaci árak. (Az orosz olaj alapból alacsonyabb minőségű és olcsóbb, mint a norvég vagy az amerikai, de az ukrajnai invázió minden olaj árát följebb lökte, és az Ural is csak a tavaly december 5-én élesedett EU-s embargó/olajársapka hatására süllyedt mondhatni stabilan 60 dollár per hordó alá.) 2022 egészében így 57 milliárd euró volt az orosz kőolaj exportjából az EU országaitól beszedett bevétel, ami ötödével haladta meg a 2021-es értéket.

2022 decemberében esett először az Oroszországnak utalt havi összeg a 2021-es év legalacsonyabb értéke, a januári 2,8 milliárd euró alá. Tavaly év végén viszont gyorsan össze is omlottak az oroszok európai kőolajbevételei: alig 1,5 milliárd euróhoz jutottak.

A fent említett ársapka többek között a magyar kormányzat erőteljes lobbizásának köszönhetően nem vonatkozik a csővezetékes import áraira. Ennek azonban a G7 szerint nem sok gyakorlati haszna van az oroszok szempontjából, mert ennek a szállítási formának is 12 százalékkal csökkent az ára. A csővezetékes behozatal mindig olcsóbb a hajósnál. 2021 egészében még átlagosan 6 százalékkal volt az, 2022-ben ez az árelőny átlagosan 12 százalékosra növekedett, és a G7 szerint jelenleg is ennyi.

A lekopó európai kuncsaftok helyét elsősorban Ázsia vette át, de nekik még olcsóbban kell adni az orosz olajat, így Oroszország így is bukik a bizniszen – legalábbis ez az elterjedt nyugati vélekedés, ami azonban nem biztos, hogy maradéktalanul helytálló. A teljesen átrendeződött olajpiacról bővebben itt írtunk:

A Mol kiszolgáltatottá válik, a fél világ kereskedelme a fejére áll az orosz dízel szankcionálása miatt

Minden ütőkártyát Horvátország kezébe ad a magyar olajcéggel szemben a február elejétől életbe lépő új EU-s embargó. Az uniós tagállamok új partnereket keresnek a kieső Oroszország helyére, ami viszont másutt is újra írja a finomított olajtermékek eddigi kereskedelmét. Alig több mint két hét maradt az új szankciók élesedéséig, addig viszont Vlagyimir Putyin még egyszer degeszre keresi magát Európán.