Nem érte Alaptörvénybe ütköző sérelem Dunaújvárost a közeli településeken kialakított különleges gazdasági övezet miatt – állapította meg az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.

A kormány 2021-ben döntötte el, hogy Göd után másodikként Fejér megyében hoz létre különleges gazdasági övezetet, amely az iváncsai akkumulátorgyár és a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdasági gépalkatrész-üzeme mellett kiterjed a rácalmási Hankook gumigyárra és annak raktárbővítésére.

A kormány elcsatolná minden idők legnagyobb beruházását a helyi önkormányzatoktól

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye" lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne - amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

Dunaújváros rögtön tiltakozott: a polgármester szerint a város elesik az eddig neki járó milliárdos bevételektől, mert egyetlen kiemelt beruházás sem fekszik Dunaújváros területén, ezzel a lépéssel minden egyes dunaújvárositól 100 ezer forintot vesznek el.

A kormány döntése miatt milliárdoktól eshet el Dunaújváros ellenzéki vezetése

A jobbikos vezetésű Dunaújváros már korábban figyelmeztetett a különleges gazdasági övezettel járó veszélyekre. Egy hétfő este megjelent kormányrendelettel a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet hoztak létre Iváncsa, Rácalmás, Adony és Kulcs területén, a dél-koreai SK Innovation új akkumulátorgyárának tervezett helyszínén - írta a . Az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban május óta tartottak ettől.

Az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás elnök vezette tanácsa nem így látta. A keddi határozat szerint Dunaújváros érintettsége nem bizonyított, mert az Iváncsa önkormányzatával, a helyi iparűzési adóbevétel egymás közötti megosztásáról kötött ingatlanfejlesztési keretmegállapodás nem nevez meg konkrét ingatlanokat, csak „érintett területről” szól. Jogszabály alapján járó adóbevételt nem veszít a megyei jogú város, hiszen nem az ő területén alakult meg a különleges övezet. A Dunaújváros tulajdonában lévő, de Rácalmás területén fekvő két ingatlan (két út) csak ingyenes vagyonkezelésbe került át a kisebbik városhoz, mert az érintett iparterület csak ezeken keresztül közelíthető meg. A tulajdonos azonban nem változott, tehát nem kisajátítás történt. A nagyváros a nem különleges gazdasági övezetben, az illetékességi területén továbbra is adóztathat, a beszedett helyi adó teljes egészében őt illeti meg.

Tulajdonhoz való joga nem üresedik ki, csak közérdekből, arányoskorlátozás alá kerül.

Az alkotmányjogi panasz többször hivatkozott arra, hogy „ellenzéki vezetésű önkormányzatként” érte sérelem. Ezt az Ab-határozat indoklása idézi, de nem reagál rá, ami azt jelzi, hogy ez az önmeghatározás jogilag megfoghatatlan.

Az Ab Göd ügyében már 2021-ben kimondta: nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy Gödtől elvették a Samsung akkumulátorgyár területét és a vele járó adóbevételeket. Az a határozat mintegy vigasztalásként hozzátette, hogy azért az állam nem lehetetlenítheti el az önkormányzatokat. A mostani indoklás részben megismétli az akkorit, illetve egyetértőleg idézi az Iváncsáról szóló kormányrendelet indoklásából, hogy

az övezet kialakításával megvalósításra kerülő munkahelyteremtés, valamint az azzal együtt járó infrastrukturális fejlesztések közvetve jelentős

gazdaságélénkítő hatást képesek gyakorolni a közép-dunántúli régióra, csökkentve ezzel a térség gazdasági versenyhátrányát.” Ezért nem aránytalan a Dunaújvárost érintő korlátozás. A panaszt ennek alapján az Ab elutasította.