Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 77 százaléka volt 2022-ben az egyes országok árszínvonalait kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve – derül ki az Eurostat előzetes adatközléséből. Ezzel Magyarország közeledett az uniós átlaghoz, az érték ugyanis 2021-ben még csak 75 százalék volt. Magyarország utolérte Portugáliát (2021: 75,1 százalék, 2022: 77 százalék). Lengyelországot viszont nem sikerült befogni, a lengyel egy főre jutó GDP az uniós átlag 77,1 százalékáról 79 százalékra nőtt.
Románia viszont befogta Magyarországot: a 2021-ben még csak 74,1 százalékos érték 2022-ben 77 százalékra nőtt.
Magyarország az uniós rangsorban hátulról a nyolcadik, a sor végén Bulgária (59 százalék), Szlovákia (67 százalék) és Görögország (68 százalék) állnak.
A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel Luxemburg rendelkezett 2022-ben is (az uniós átlag 261 százaléka) – az Eurostat magyarázata szerint ennek oka részben, hogy az országban nagyon sok külföldi lakos dolgozik. A második helyen 2022-ben is Írország áll (234 százalék) – ennek oka részben az országban bejegyzett számos multinacionális vállalat (mások mellett a Google és a Facebook európai központja is Írországban van).
A magyar statisztikai hivatal (KSH) szerint a hazai GDP éves szinten 4,6 százalékkal nőtt 2022-ben: az első két negyedévben a növekedés nagy volt, a harmadik negyedévben már lassult, a negyedik negyedévben pedig lényegében stagnált. Mármint 2021 utolsó negyedévéhez mérve, az előző negyedévhez képest már zsugorodott a GDP, ahogy már a harmadik negyedévben is, így a magyar gazdaság technikai recesszióban van.
A kormány 2023 egészére 1,5 százalékos növekedéssel számol.
